Sokakat tart rettegésben a mennydörgés és villámlás, vagyis az asztrafóbia

A viharfóbia, tudományos nevén asztrafóbia azt jelenti, amikor valaki szélsőséges módon fél a viharral járó jelenségektől, például a dörgéstől és villámlástól. A szorongásos rendellenesség leggyakrabban a gyerekeknél jelentkezik, de egyre több felnőttet is érint, akik néha egész életünkön keresztül „cipelik” a félelmeket. Benned is felmerült már a kérdés: mit csináljak, ha félek a vihartól? Dr. Makai Gábor mesél nekünk az asztrafóbia kezelési lehetőségeiről.

Az asztrafóbia jelentése, kialakulása: út az elmétől a testi tünetekig

Mint ahogy a legtöbb fóbia, úgy a viharfóbia mögött is komolyabb kiváltó okok húzódnak, mint a rettegés a zörejektől és fényektől. Az esetek nagy részében egészen mélyre kell visszanyúlni, hogy felfedjük az ijedelem magyarázatát, és kezelni tudjuk a problémát. 

– Rengeteg nevesített fóbia létezik a világon, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindegyik másról szól, pedig alapvetően az összes esetben a szorongás áll a háttérben – magyarázza dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. – A rossz időjárástól való szélsőséges félelem kapcsán a viharhoz társuló fények és hangok, vagyis a villámlás, mennydörgés, a szél és az erőteljes eső zajai váltanak ki szorongató érzéseket az emberekben. Érdemes azonban különbséget tenni reális és irreális félelem között. Az asztrafóbiánál utóbbiról van szó: aki ebben szenved, valami miatt veszélyesnek ítéli meg az adott helyzetet önmagára nézve. Ilyenkor a belső félelem fiziológiás reakciók formájában is megjelenik, ami lehet heves szívverés, izzadás, remegés, vagy bármi egyéb testi tünet. 
A szakértő azt is hozzátette, a reakció az amigdalában, azon belül is a félelemért felelős központban indul el. A vihar jelensége felnagyítja a fenyegetettségérzést, és bár tudjuk, hogy a négy fal között nem esik majd bajunk, jó eséllyel nem fogunk halálosan megsérülni, érzelmi szinten mégis másképpen éljük meg a valóságot, mivel az agyban változás következik be.

Bonyolult múlt vezethet a viharfóbiáig

A vihar tehát jellemzően egy indikátor, amire a fóbiában szenvedők kivetítik a belső feszültségeiket. A félelmek ilyen módon nem a zord körülményeknek, hanem sokkal összetettebb érzéseknek szólnak, melyek megoldatlan múltbéli eseményekre vezethetők vissza. 
– Amikor vihar tombol, bizonyos szinten átélhetjük a kiszolgáltatottságot, hiszen a természet ereje magasabb nálunk, és sosem tudhatjuk, mi fog történni. Egyfajta veszélyhelyzetnek ítélhetjük meg ezt az állapotot, amiben azt gondolhatjuk, senki sem tud megvédeni. Emiatt kontrollvesztést, bizonytalanságérzést, kiszámíthatatlanságot és tehetetlenséget élhetünk meg – részletezi a szakpszichológus. – Az ilyen fajta félelmek felnőttkorban főként akkor vannak jelen, ha gyermekként is megéltünk hasonlókat. A fóbiák kialakulásában ugyanis gyakran a legkorábbi tapasztalások és minták játsszák a főszerepet.
Elképzelhető, hogy egy konkrét, viharral kapcsolatos élmény indította el, azáltal, hogy megrendült a biztonságérzet, mert például a szülő nem tudta a gyermeket megnyugtatni. Esetleg ő maga is irracionálisan félt és szorongott, majd ezt tudattalanul, de átragasztotta. Ezekben a szituációkban hiányzik a védelem és a biztonság érzése. A pszichoterapeuta szerint a fóbiák kialakulásának eredete ezen kívül az anya-gyermek kapcsolatban is kereshető: ha nincs ráhangolódás, nem alakul ki vagy problémássá válik a biztonságérzet, a kicsiben megjelenhet az elhagyástól való félelem. Ez a fenyegetettség később triggerként működhet, a rossz érzéseket felerősítheti a vihar, ami aktiválhatja a gyermekkori érzelmi és testi élményeket.

Az asztrafóbia kezelése

Vihartól, villámlástól való félelem estében segítséget akkor ajánlott kérni, ha az egyén úgy érzi, teljesen maga alá gyűri az érzés, azaz a mindennapjaira, a viselkedésére, gondolkodására és kapcsolataira is komoly hatással van. Gyakori, hogy az egyes fóbiák mellett depresszió, pánik, szélsőséges esetben generalizált szorongás is megjelenik. 
– Súlyos fóbia esetén a megoldás éppen ezért a traumák feltárása, a régi minták átírása, ezzel pedig a sebek begyógyítása lehet. Mindezek által nőhet a biztonságérzet, erősödhet az az érzés, hogy felnőtt emberként képesek vagyunk megvédeni magukat, így idővel csökkenhet a belső feszültség, ami a jelenre is kihat. A folyamathoz célszerű szakember segítségét kérni. A közös munka során eloszlathatjuk az életveszélyesnek és fenyegetőnek gondolt hiedelmeket, a vihar ezáltal elveszítheti jelentőségét, funkcióját, és már nem a múltbéli sebekből fakadó rossz érzéseket fogja felerősíteni – foglalja össze dr. Makai Gábor. – Ahogy halad a terápiás folyamat, nő az önismeret és az egyén kezébe kerül az irányítás, a jelenben okafogyottá válik a trigger és a testünk is egyre kevésbé jelez majd. Kialakul a homeosztázis, azaz test és lélek egyensúlyban lesz, nem gyűr többé maga alá a villámok látványa, az égzengés zajai. A legfontosabb, hogy belül „rendet tudjunk tenni”, a témához kapcsolódó kifejezéssel élve a bennünk lakozó vihart lecsillapítani. Ezzel elindíthatjuk a változást.

Szeretnél jobban elmerülni a fóbiák témakörében? Akkor nézd meg ezt a videót is:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: