Vigyázz! Ez téged is érinthet: Súlyos szorongást okozhat az üres naptár szindróma

üres
PUBLIKÁLÁS: 2025. augusztus 24. 21:45
Még tart a nyár, de valójában már elmúlt, az őszre pedig éppen annyit kell várni, hogy úgy érezzük: valahol a két állapot között vagyunk. Sokan nem tudják, mit is kezdhetnének ezzel a rövid időszakkal, az elsőre ijesztőnek tűnő átmenet, vagyis az üres naptár szindróma azonban kifejezetten hasznos is lehet, ha megfelelően és tudatosan kezeljük az esetleges szorongást.

Ugyan nem egy hivatalos pszichológiai fogalom az „üres naptár szindróma”, de tökéletesen kifejezi azt az érzelmi állapotot, amit a nyár végén, azaz augusztus utolsó heteiben tapasztalunk. Ekkorra a nagy élmények már kellőképpen távolodnak, a legtöbb programnak és eseménynek vége, túl vagyunk az utazásokon és kiruccanásokon, ugyanakkor az őszi rutin még nem kezdődött el. A Fanny magazin szerint az ideiglenes periódus ezért is járhat együtt ürességérzéssel, céltalansággal, illetve enyhe levertséggel, szorongással.

az üres naptár szindróma miatti szorongás kezelhető
Hirtelen elfogytak a programok és nincsenek beírások? Az üres naptár szindróma miatti esetleges szorongás gyakori probléma. 
Fotó: Floral Deco /  Shutterstock 

Az üres naptár szindróma esetén megjelenő szorongás kiváltója a hirtelen "csend"

A naptárbeírásokat nem tartalmazó időszakot felfoghatjuk egy szürke zónának is. Annak ellenére, hogy hirtelen nincs hova menni, mit csinálni, mihez igazodni, még lehet ez egy mentálisan jövedelmező szakasz. 
– Teljesen érthető, hogy furcsának éljük meg ezt a fajta leállást, a hirtelen üressé, csendessé váló mindennapokat és hétvégéket, ami a nyári pörgés után többeket is megviselhet mentálisan. Ám ez a rövid szakasz nem feltétlenül kell, hogy negatív felhangot kapjon és szorongást okozzon. Értelmezhetjük úgy is, mint egy lehetőséget a lecsendesedésre, a nyár elengedésére és feldolgozására, valamint az ősz tervezgetésére – részletezi Sárga Noémi pszichológus. – Fontos, hogy megértsük, azért mert éppen nincsen semmi tennivalónk, nem kell feltétlenül rosszul éreznünk magunkat. Az ilyen nyár végi napoknak valahol az a lényege, hogy megálljunk, még akkor is, ha évről évre egyre inkább kitolódik a legmelegebb évszak, a szeptemberi indiánnyár pedig szintén sok alternatívát tartogat.

Sokat tehetünk az elfogadásért

Akár kitart a nyár, akár nem, az ősz hamarosan megkezdőik, erre pedig élethelyzettől függően lehet, és érdemes is ráhangolódni. A következő hónappal ugyanis egy rutinosabb időszak kezdődik, amikor sok tekintetben állandóbbak a napirendjeink, és akár a szerepeink is.
– Ebben az 1-2 hétben előrekészülhetünk, felvázolhatjuk, hogy mit szeretnénk megvalósítani, mi az, amin esetleg jó lenne változtatni a nyárhoz képest, és ehhez milyen lépéseket tudunk eszközölni már most. Ami még ennél is lényegesebb lehet, hogy összegezzük a nyarat, hiszen ez a gyakorlat segíthet elengedni a mozgékony szakaszt, és helyet csinálni a következő periódusnak – javasolja a szakember. – Feltehetjük az alábbi kérdéseket: hogyan éltük meg az elmúlt hónapokat? Melyek lettek a pozitív és negatív pillanatai? Voltak előzetes célkitűzéseink, amiket elértünk? Sikerült megvalósítanunk, amit elterveztünk, vagy hiányosságokkal megyünk ki a nyárból? Ezeket mind végig lehet gondolni, vagy ami még jobb, leírni, esetleg valamilyen alkotásban magunkon kívül helyezni. 
A szakember szerint jó módszer még, amit sokan az újév beköszöntésekor is alkalmaznak, ha leírunk komplett történeteket, illetve visszanézzük a nyáron készült fotókat. A telefonunk képgalériája tükör lehet, amiben megpillanthatjuk, mi történt velünk. Mindez segíthet a pozitív átkeretezésben, és abban, hogy gördülékenyen térjünk át az egyik rendszerből a másikra.

nyárvégi üres naptár szindróma
Érdemes összegezni a nyár eseményeit, így az üres naptár szindróma sem válik szorongássá, depresszívvé számunkra. 
Fotó: Rawpixel.com /  Shutterstock 

 

Az évszakváltások hatásai a pszichére

Az évszakváltások, főleg az olyan markáns változások, mint a nyárból őszbe fordulás, jelentős hatással lehetnek a mentális egészségre. Ezek az időszakok nem csupán a környezet látványos átalakulását hozzák magukkal, hanem belső, lelki változásokat is elindítanak. A hosszú, napfényes nappalokat rövidebbek, hűvösebbek váltják fel, ez sokaknál járhat hangulatingadozással, csökkenő energiaszinttel, sőt, bizonyos esetekben szezonális depresszióval is. A nyárvégi kevesebb fény hatással van a szerotonin- és melatoninszintre, ami a közérzet megváltozását és alvászavart is előidézhet. Mindez egy természetes folyamat, mégis formálja a lelkiállapotunkat. 

Az átmenetek bizonytalansága

Amikor két állapot között lebegünk, nyugtalanok lehetünk és úgy érezhetjük, nincs mibe kapaszkodnunk: az eddigi rendszer már felbomlott, az új viszont még nem alakult ki. 
– A legtöbben azért félünk, és azért érezzük kényelmetlenül magunkat az átmenetektől, mert azok egyfajta bizonytalanságot hordoznak, ami feszültséggel járhat együtt. Ez nehéz időszak, a dolgok elkezdenek átalakulni, és az sem ritka, hogy egy teljesen másik személyiségünk kerül előtérbe. A nyár-ősz fordulója társadalmi szinten is a tanévkezdéssel függ össze, a felszabadult, szabadságot adó időszak vége a felnőtteket is emlékezteti: itt a befelé fordulás, és a kötelességekkel teli ősz kezdete. Az erre való felkészülés pedig, még ha nem is egészen komfortos, segíthet az ingadozó érzelmi állapotot stabilabbá tenni – foglalja össze a pszichológus. 

Érdemes megtanulni önmagunkkal lenni

Mint olyan sok, a mentális egészségünket érintő téma esetén, ezúttal is felmerül a saját magunkkal való viszonyunk témaköre. Az „üres naptár szindróma” azért járhat kellemetlen érzésekkel, mert az emberek jó része nincsen hozzászokva ahhoz, hogy önmagával legyen. Pedig a saját társaságunkban, állandó figyelemelterelés nélkül is eltölthetjük a szabadidőnket, és megtanulhatunk tudatosan kapcsolódni a belső világunkhoz. Például a következő lépésekkel: 

  1. Adjunk nagyobb teret a csendnek
    Töltsünk napi 5-10 percet mindenféle tevékenység és zaj (telefon, zene, televízió, beszélgetés) nélkül, és figyeljük meg, milyen érzések jönnek elő. Az időtartamot fokozatosan növelhetjük.
  2. Fedezzük fel, mi érdekel minket 
    Összegezzük, akár írásban, hogy melyek azok az elfoglaltságok, amikben egyedül is jól érezzük magunkat. Például a rajzolás, színezés, főzés, olvasás, kirándulás vagy biciklizés? Végezzük őket, és éljük meg a valódi örömöt általuk.
  3. Figyeljünk a belső hangra
    Minél többször figyelünk befelé, annál inkább rájöhetünk, hogy az eseménytelenség és a programok nem egyenlőek a hiánnyal, csupán teret adnak valami másnak. Ha mindez szorongással tölt el, naplózzuk a gondolatainkat és érzéseinket cenzúra nélkül.
  4. Legyünk türelmesebbek
    A legnehezebb dolog időt adni a tanulási folyamatnak, önmagunkhoz közel kerülni azonban nem egy projektfolyamat, hanem egy hosszú távú, és megtérülő gyakorlás, ami felszabadítóan hathat. 
     

Nem muszáj mindig lennünk valahol, erről szól a JOMO, vagyis a kimaradás öröme. Nézd meg ezt a videót is a témában:

Ezek a tartalmak is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.