Gyakran halljuk, hogy amikor feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, sosem lehetünk benne egészen biztosak, mit is eszünk. Hogy ez mennyire így van, az a Life cikkéből is kiderült.
Ezt most nem úgy kell elképzelni, hogy a pék haja véletlenül belekerül a kenyérbe. A lisztkezelő aminosavat kreatinban gazdag szövetekből, például emberi hajból, állati szőrből vagy tollból állítanak elő.
A hódvégbél egy úgynevezett castoreum nevű váladékot választ ki, amelyet az állatok területeik megjelölésére használnak. Ez az anyag édeskés, vaníliás illatú, ezért az élelmiszertudósok szívesen építik bele egy-egy receptbe. Ez a ragacs pedig nem más, mint a mirigyváladék és vizelet keveréke, amit egyébként parfümökhöz és különféle kozmetikumokban is használnak.
A sajt csomósodásra hajlamos élelmiszer, amit a gyártók igyekeznek elkerülni. Hogy miként? Fűrészport tesznek bele. Persze nem abban a formában, ahogy a fa forgácsolásánál keletkezik, hanem cellulózként. Ezt azonban csak a reszelt vagy aprított sajt esetében használják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.