A várandóság kilenc hónapja ugyanúgy szól a félelemről és a lelki vívódásokról, mint az önfeledt boldogságról. Vajon egészséges lesz a pici? Túlsúlyosan is tetszem a páromnak? Befolyásolja majd a gyerek a kapcsolatunkat? Tölgyesi-Khell Cynthiát, aki a második gyermekét várja, arról faggattuk, miként éli meg az anyaságot és a másállapotot.
Lassan elérkezik a nagy pillanat és világra jön a kislánya. Hogy érzi magát kilenc hónapos kismamaként?
- Összességében jól, de már nem bánnám, ha a kisasszony előbújna. Ilyenkor már minden probléma, a fekvés, az öltözködés, a mindennapok apróságai. Elméletileg október elején érkezik, gyakorlatilag bármikor megszülethet. Az pedig, hogy kislányunk lesz külön öröm. A fiunkat öt hónapig lánynak hittük, volt is nagy összeomlás, mikor kiderült, hogy nem az. Aztán ez elmúlt és ő nekünk a világ nagy ajándéka.
Már gyakorló anyuka, hisz Noel lassan hatéves. Könnyen ment az anyai üzemmódba állás?
- Nem. Én nem vagyok tipikus anyatípus. Kislányként soha nem volt különösebb álmom esküvőről, gyerekekről és nem értettem az ezekkel kapcsolatos közhelyeket sem. Egy teljes évembe telt, mire elfogadtam, hogy anya vagyok. Ennyi időnek kellett eltelnie, hogy átérezzem, ez huszonnégy órás szolgálat. Kicsit meg is ijedtem. Aztán a közhelyek lassan értelmet kaptak. Már tudom, hogy az anyaság kőkemény munka még két embernek is, így minden tiszteletem az egyedülálló szülőké.
Ön szigorú szülő?
- Nem vagyok „enyém” típusú anya. Noel nem az enyém, nem a mienk, hanem egy önálló kis emberke. Liberális nevelési elveket vallok, így bizonyos határig szabadon engedem őt. Az én feladatom, hogy megtanítsam az életre, nem pedig az, hogy helyette éljem le azt.
Másként éli meg ezt a várandósságát, mint az előzőt?
- Időközben eltelt öt-hat év, s ezt érzem magamon. Noelnél nem produkáltam az első három hónapban tipikus terhességi tüneteket, most igen. Szerintem a második trimeszter a legjobb, addigra elmúlnak a kellemetlen tünetek, már van egy pici pocak, amiben lehet gyönyörködni, és az ember tele van energiával. Gyakorlatilag szét tudtam volna szedni a házat és újra összerakni.
A legtöbb párkapcsolati elhidegülés a várandósság alatt és után következik be. Önök a férjével, Hujber Ferivel hogyan őrzik a kapcsolatukat?
- Ez felfokozott érzelmi állapot, ami valóban nehéz próba elé állítja a párokat. Az első gyereknél nehezebb volt, mert nem tudtuk pontosan, mi fog történni. Volt egy kis távolságtartás, Feri jobban féltett, s elsőre ijesztőbb volt a testem változása is. Noellel tizenöt kilót híztam, amik nagyon nehezen olvadtak le rólam, én pedig türelmetlen voltam. Furcsa, de a kismamák nagyon tudják kívánni a testi együttlétet, így szerintem akkor kell igazán vigyázni a kapcsolatra, mikor a pici megszületik. Fogjuk a párunk kezét és próbáljuk kideríteni, hogy mi zajlik benne.
Ezek szerint önök már az első gyereknél is tudatosan óvták az intim szférájukat?
- Ferivel az életünket adnánk a gyerekeinkért, de nem lehetnek csak ők, mert a fejedre nőnek. Ez butaság lenne, ők érkeztek hozzánk, nem fordítva. Noel fél éves koráig szopizott, ez idő alatt is gyakran kaptunk szülői és nagyszülői segítséget. Három óránként etettem, így ha kettesben akartunk lenni, akkor ezt ebbe az időbe kellett be-illesztenünk. Az elején már az is program, ha elmész a boltba és emberekkel találkozol. Tény, hogy kevesebb lett a kettesben töltött idő, de figyeltünk arra, hogy időnként eljussunk moziba, vacsorázni vagy épp wellnessezni.
Hét hónapos kismamaként szexi fotókon mutatta meg, hogy milyen vonzó is egy gömbölyödő pocak.
- Ferinek tetszettek a „Demi Moore után szabadon” típusú fényképek. Nem vagyok szívbajos, volt kedvem hasonlót csináltatni. Feri csak félig-meddig tudott az egészről. Azt tudta, hogy fotók készülnek, de azt nem, hogy pontosan milyenek. Nagyon tetszettek neki, meghatódott, mikor meglátta őket. Meg is kért, hogy az egyik kerüljön ki a
falunkra.
A férje hogyan élte meg a terhességgel járó testi változásokat?
- Jól, sőt most jobban tetszem neki. Mindennap bókol, hogy milyen gyönyörű vagyok. Sokan nem készakarva, de már ennél a pontnál elrontják. A terhesség egy állapot és nem betegség. Nem szabad elhagynunk magunkat – mert nagyobbak lettünk –, s egész nap a párunk kinyúlt pólójában rohangálni. Miért is tennénk? Egy élet növekszik bennünk, ilyenkor vagyunk csak igazán nők. Soha nem volt bennem félelemérzet a testem változásai miatt és Feriben sem. Ha azon múlik a párom szeretete, hogy hány kilót szedtem fel és van e terhességi csíkom vagy sem, mert a közös gyermekünket vártam, akkor az egész kapcsolat hamis, és ezen el kell gondolkodni. Nem a külsőségekért szeretjük a másikat.
Mit tesz azért, hogy nőies maradjon ezekben a hónapokban is?
- Figyelek magamra, sokat mozgok. Zumbázom, persze nem olyan intenzíven, mint a terhesség előtt. Megőrülnék, ha nem mozoghatnék. Nem szűntem meg nő lenni, inkább a nőiesség minden részét megélem, olyan természetesek számomra ezek a hónapok, talán, mert tudom, mire számíthatok, mi és hogyan fog történni a végén. Az első három hónapban híztam nyolc kilót, akkor meg is ijedtem, de összességében eddig tizenegy kilót szedtem fel. Szépen kikerekedtem és ez tetszik. Végre vannak cicijeim. A kismamaruha outletből öltözködöm, a nyári ruhákat nagyon szerettem. Szűk darabokat egyébként sem viselek, így semmiről sem kellett lemondanom. A bőröm pedig gyönyörű és kívánom az egészséges ételeket. Szóval sok pozitív dolog is együtt jár a terhességgel.
Hogyan látja a világot, feleségként és majdnem két-gyermekes anyaként?
- Nem rózsaszín, de most kerek…
Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!
