Alig pár napot kell aludni és itt a szilveszter. Ez a nap pedig nemcsak arról szól, hogy a bolygónk megtett egy keringőt a legfényesebb égitestünk körül, hanem a szívteljes és többé-kevésbé be nem tartott sok újévi fogadalom ideje is a következő évre vonatkozóan. De most komolyan, hányszor volt már olyan, hogy végül nem teljesült amit megfogadtunk magunknak? Emlékszünk egyáltalán a legutóbbira? Na ugye! Ez az év viszont más lehet. Ebben segíthet, ha emlékszünk olyan sztorikra, ahol a fogadalmaknak kiemelt, életet megváltoztató jelentőségük van. A Bakancslista egy jó irány lehet az elindulásra.

A Bakancslista az egyik leginspirálóbb film a listánkon. Két teljesen különböző hátterű férfi, a milliárdos és mogorva Edward Cole (Jack Nicholson) és a művelt, szerény autószerelő Carter Chambers (Morgan Freeman) történetét meséli el, akik idős rákos betegekként egy kórházi szobán osztozva szembesülnek azzal, milyen kevés idejük maradt hátra. Ekkor kezdenek el írni egy úgynevezett bakancslistát, melyben listába szedik az összes dolgot amit megtennének, mielőtt „feldobják a bakancsot”. Mivel a pénz nem akadály, ezeket a terveket szép lassan meg is valósítják. Ez egy szívteljes, remek humorú film, mely után egy életre megjegyeztük, miért ne kortyoljunk bele ész nélkül egy kopi luwak kávéba — de ha nem láttuk a filmet, már csak ezért érdemes megnézni. Guglizni nem ér!
Mit üzen a film: Az élet múlandó és tele vagyunk tervekkel, amiket nem szabad elfelejtenünk. Akár saját bakancslista ötleteket is gyűjthetünk, amiből ha legalább egyet megcsinálunk a következő évben, már sokat tettünk magunkért.
A Jim Carrey filmekben egy ideig jellemző volt, hogy a főszereplőt valami fura megszállottság kerítette hatalmába. Láttuk, ahogy képtelen volt hazudni a Hanta boyban, isteni hatalmat kapott a Minden6óban és egy furán pozitív szekta hatására végtelenül optimista lett az Igenemberben. A film alapkoncepciója igen egyszerű: legyen bármi, amin normál esetben elgondolkodna az ember fia, azt azonnal megugorja egy „Igen!” felkiáltással — legyen az bármennyire kockázatokkal teli. Kevesen tudják, de az ötlet már jóval a film előtt létezett, ugyanis Danny Wallace humorista pontosan ezt csinálta egy hónapon át és a film ebből a megtörtént esetből inspirálódott.
Mit üzen a film: Merjünk nagyot álmodni és vágjunk is bele. Nyilván nem kell mindenre igent mondanunk, de az biztos, hogy a legnehezebb elhatározásainknál olykor szükség lesz rá. Jó dolgok érkezhetnek, ha hagyjuk hogy történjenek.
Ez a film a jobb időket megélt Kevin Spacey egyik legjobb filmje — nyilván azért a Hetedik bőven felette van. Sok karakternek megannyi motivációja is megjelenik, de a középpontban mégis az életközepi válságában megragadt Lester Burnham története a legfontosabb. Lester elveszti minden tiszteletét a családja felől és a munkahelyén is egy méltatlan kiértékelésnek vetik őt alá. Ekkor jelenik meg a fiatal Angela Hayes (Mena Suvari) akiről újra eszébe jut fiatal kora és minden, amit hátrahagyott a nyárspolgári életért. Lester ekkor kezd igazán kinyílni, kvázi megfogadja, hogy szakít az unalmas és szürke élettel és mindent megtesz, hogy egy teljesebb férfi lehessen.
Mit üzen a film: Ez egy igen sokrétű alkotás, ami valamennyire nyitott az értelmezésekre. Mégis, valamennyire a megújulásról is szól. Soha nem késő megtalálni azt, amit elveszettnek hittünk, csak találjuk meg, mi az.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.