Az utolsó pillanatban indította a brutális kampányát a Neon stúdió, ami végül 5 Oscarhoz juttatta a filmet. Sean Baker konkrétan egy táskával ment haza az Anora sikere után, mert a legjobb film, rendezés, forgatókönyv és vágás díját is a fiatal alkotó vihette haza, mellette pedig a 25 éves Mikey Madison lett a legjobb színésznő a címszerepért, kiütve ezzel a tuti esélyesnek gondolt Demi Moore-t, aki 62 évesen, 20 év után tért vissza az élvonalba A szer című testhorrorral. Sokan a mai napig az Oscar legnagyobb baklövésének tartják ex-Bruce Willisné mellőzését, így most, hogy felkerült a SkyShowtime kínálatába az Anora, megnéztük, hogy mennyire igazságos a net népének a zúgolódása.
Ha erre röviden kéne válaszolni, akkor annyi lenne, hogy nem. A brutalista egy igazi nagyívű eposz, a Wicked egy mindenki számára megszívlelendő felnőtt mese, A szer a maga társadalomkritikájával az egész világnak szól: amíg fiatal vagy kellesz, ha megöregszel eldobnak, és akkor még nem említettük a Konklávét, aminél kevesebb jobb film született a hit kérdéseiről. Ezek a filmek mind univerzálisabb üzeneteket hordoznak magukban, mivel az Anora, ha nagyon morbidak akarnánk lenni, akkor a Micsoda nő sötétebb, valóságosabb és groteszk verziója. Adott egy lány. Ani, aki amúgy Anora, egy cicibárban dolgozik, táncol, fogdostatja magát. A filmmel már itt gondok vannak, ugyanis az 30-40 percben egy olyan idealizált világot látunk a rúdtáncosok és erotikus munkások életéből, hogy azonnal kedvünk támadna beadni a jelentkezésünket és felkeresni Pirner Alma valamelyik iskoláját. A főnök nyugodtabb és kedvesebb, mint bármelyik szupermárket mufurc üzletvezetője, sőt, a női biztonsági őr még a lányok jogaira is odafigyel. Nos, ezen az idilli munkahelyen ismeri meg a hősünk Ványát, aki non-stop bulizik, szórja a pénzt és nincs egy józanul vehető pillanata sem. Ványa egy kellemes öltánc után rögtön maszekolni hívja Anorát, vagyis fizet neki a szexért, majd utána egy egész hétért (tiszta Micsoda nő tényleg), hogy vele töltse: isznak, utaznak, szexelnek és PS-eznek. Ványa egy nagy gyerek, aki Vegasban végül elveszi Anorát, mivel a lány megtudja, hogy a srác apja nagyjából a világ egyik leggazdagabb embere. Persze a hirtelen frigy szúrja a család szemét, és itt kezdődik a baj, meg igazából a film is.
Több baj is van az Anorával, példának okért, amikor a főszereplő a filmben jónéhány torka szakadtából üvölti, hogy őt bizony ne k*rvázzák le! Nos, aki 1 hét bulizásért és szexért 15.000 dollárt kap, majd 8 nap ismertség után hozzámegy egy milliárdos életképtelen fiához, hát... de a mondás szerint belőle lesz a jó feleség! Sean Baker filmje az első 45 percben csak egy nagy buli, túl is van nyújtva, és igazából csak a partikról és szexről, illetve két, amúgy nagyon is számító ember kapcsolatáról szól. A következő másfél órában érkezik meg igazából a film, amikor a Micsoda nő vonalat felváltja a groteszk fekete humor, ugyanis Ványa fogja magát, és megszökik az apja fogdmegjei elől, és otthagyja Anit vagy Anorát. Baker rendezői zsenialitása itt csúcsosodik ki, ahogy szinte majdnem egy snittben, negyed órán keresztül próbálja a három „üzletember” a lányt a lakásban tartani. A gazdag papa dühös, így neki kell induli az éjszakának, megtalálni Ványát, hogy elválhassanak Anival, mielőtt megérkeznek a szülők.
A film második fele kifejezetten vicces, ez amúgy a meglepően érző szívű verőember, Yura Borisov érdeme, aki ha nem lett volna Kieran Culkin és a Rokonszenvedés idén a mezőnyben, tuti Oscar-díjas lenne, mert a film legnagyobb alakítása az övé. Az Anora legjobb pillanatai az ő nevéhez fűződnek, illetve talán a legsokkolóbb is (a vége autósjelenet), ahol mi nézők, és maga a főhősnő is megérti, milyen szinten lealacsonyította magát a szexmunkával, és mit ér számára a testiség, mit az érzékiség. Mark Eydelshteyn-re nagy jövő várhat, még csak 21 éves, de Ványa kicsinyes őrületét tökéletesen hozza.
És akkor jöjjön Mikey Madison. Az biztos, hogy a legjobb hang kategóriában kaphatott volna párszáz díjat, mert Diane Keaton óta nem hallottunk ilyen decibelen játszani valaki. Az alakítását nevezhetnénk egy proli tour de france-nak, ugyanis Anora nem egy szimpatikus figura, sokkal inkább szánandó. Sekélyes, rafinált, számító és mérhetetlenül önérzetes. Ezeket többé-kevésbé sikerült is hoznia a színésznőnek, a gond az, hogy egy Emma Stone vagy Jennifer Lawrence kaliberű színésznő mit tudott volna ebből kihozni. Röviden: többet! A végére pedig a nagy kérdésre a válasz: bár össze nem hasonlítható a két alakítás, de Demi Moore, amit bevállalt A szerben, annak a közelében sincs Mikey Madison játéka, dacára annak, hogy az Anora egy nagyon elgondolkodtató és vicces film.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.