Kilóra adja-veszi a focistákat Duschatelet

Az Újpest 1885 Szurkolói Klub elnökét, Borsche Gábort kérdeztük a drukkerek legfrissebb ak­ciójáról.

Lesz eredménye a drukkerek sokadik próbálkozásának?

Szurkolói klubunk is csatlakozott a felhíváshoz: nem megyünk addig meccsre, ameddig a belga tulajdonos regnál a fociklub élén – jelentette ki Borsche.

– Kitartunk az elhatározásunk mellett, és bízunk abban, hogy végre történik valami. Tűrhetetlen, hogy még mindig bitorolja a címerünket. Követeljük, adja vissza a régit, változtasson az üzletpolitikáján, de a legjobb volna, ha távozna Újpestről Duchatelet úr, és vinné magával a sleppjét is.

Na és ha marad?

Tartok attól, ha így folytatja, kiesés lesz a vége. Az Újpest szégyen­szemre elbúcsúzik az NB I-től. Elmondhatom, hogy bár senki sem kívánja, ha a kiesés szükséges a minden szinten való megtisztuláshoz, akkor le­- gyen úgy.

Gondolja, a népharag elsöpörheti Újpestről a tulajdonost?

A Duchatelet-klánban történt már ilyen. Számunkra, és minden lila-fehér érzelmű szurkolónak az volna a megnyugtató, ha eladná a csapatát, ahogyan édesapja tette azt az angol Charlton Athletickel. Ő, bár nehezen ismerte el, a szurkolók kitartó és kőkemény nyomására vált meg a focicsapatától.

Egyáltalán, mi a gond a belga üzletemberrel?

Hát ez az! Kizárólag az üzlet érdekli. A játékosokat, mint egy húsboltban, kilóra adja-veszi, az újpesti kötődésű futballistákat sorban elüldözi, önhatalmúlag lecserélte a tradicionális címerünket, szükséges rossznak tekinti a drukkereket. Soroljam tovább? Ilyen szemlélettel nem lehet az Újpestet vezetni vagy inkább birtokolni, ahol Szusza, Bene, Fazekas vagy éppen Törőcsik rúgta egykor a labdát.

Ön szerint melyik fél bírja tovább? A szurkolók vagy a tulaj?

Csak idézni tudom a Viola Fidelity gondolatait: Amíg élünk, remélünk. Amíg remélünk, élünk! Sohasem adjuk fel!