Önéletrajzi könyvében őszintén feltárta a titkait Kabát Péter, az Újpest focistája. Sorozatunk második részéből kiderül, milyen lehetetlen helyzetbe került Bulgáriában.
Kabát szívesen maradt volna a bolgár bajnok és kupagyőztes Levszki Szófiánál, ahol fél év alatt ünnepelt sztár lett, de ehhez meg kellett volna hosszabbítania lejáró szerződését.
Erre viszont nem került sor, mert a klub ügyeiben az utolsó szót kimondó Naszko Szirakov klubmenedzserrel nem jutottak egyezségre. Sőt a csatár egy csalás miatt a rivális CSZKA-hoz sem tudott aláírni.
– A Levszkinél annyira jól ment a játék, hogy Vörösbaranyival (Vörösbaranyi József játékosmenedzser – a szerk.) mertünk nagyot mondani, sokat kérni – vallotta be Peti. – A klub orosz tulajdonosával nem volt dolgunk, sohasem találkoztunk vele, mint utóbb kiderült, ő nem léphetett bolgár földre, mert szerepelt a körözöttek TOP 100-as listáján.
- Sajnos csak késve jutott a fülünkbe, hogy az eredményes tárgyaláshoz közvetlenül Szirakovval kellett volna megegyeznünk a színfalak mögött, mert a klub minden fontos kérdésében ő döntött. Ha sikerült volna egy olyan összeget kialkudni vele, amiből ő is leveheti a részét, meghosszabbíthattuk volna a szerződésemet… A városi rivális CSZKA vezetőinek ugyanakkor a tudomására jutott a zátonyra futott tárgyalásunk híre. Habozás nélkül rábólintottak az ajánlatukra, sőt fél év helyett két évre akartak leszerződni velem.
- Boldogan léptünk be a CSZKA stadionjának kapuján, hogy aláírjuk a szóban megkötött egyezségünket, amikor váratlanul behívtak a szövetségbe.
Az orrunk alá nyomták a Levszkivel 2002. január 3-án kötött szerződésemet. Alig hittünk a szemünknek, az elénk tárt dokumentum formailag megegyezett ugyan a mi példányunkkal, azonban tartalmilag már kevésbé. Legnagyobb döbbenetünkre a szerződés 2002. május 31-i, eredeti lejárati dátuma fehér hibajavítóval át volt festve, és rá volt írva tollal 2003. május 31. Ilyesmi is csak Bulgáriában történhet meg. Meghamisították a dátumot, és mikor háborogni mertünk, megfenyegettek…
