272. oldal - Bezzeganya

Mivel már hetek óta veszettül kívántam a töltött káposztát, kapóra jött Zsuzsi receptje. Fogtam a csajokat, kimentünk a Bosnyák téri piacra, és a kinyomtatott hozzávalókat (a hentesnél a papírról olvasva) beszereztük. Itthon aztán befogtam a lányokat, akik lelkesen jöttek és gyúrták a tölteléket, már-már túlzásba is vitték. A végeredmény annyira jól sikerült, hogy vérszemet kaptam. Úgy döntöttem, teszek egy próbát, hátha megtanulok főzni végre. Ehhez beszereztem a Nagy főzőiskola című könyvet, hogy legyen szakirodalmam is hozzá.

Jelenleg kisgyerekes anyaként élem a mindennapjaim, és ebben a némileg beszűkült tudatállapotban elborzadva figyelem, hogy mit történik a politikában és az országban. A napokban azonban a volt kollégáim feltették nekem a kérdést: téged nem érint a különadó? Sokkolt a dolog.

A hétvégén két napot egy tréningen töltöttem. A neten bóklásztomban először véletlenül botlottam bele az erőszakmentes kommunikáció (EMK) modelljének leírásába. Nem tudom, veletek megtörtént-e már efféle, de velem gyakran előfordul ilyen, szóval rögtön megragadta az érdeklődésemet, de először főleg úgy, hogy heves vitákba bocsátkoztam vele. Ami rögtön nagyon szimpatikus volt, hogy nem valamiféle ezoterikus kuruzslásról van szó, nem pszichoterápiáról és nem is a másik ember manipulálásáról. Ez utóbbi azért volt nekem különösen fontos, mert gyakran látom, hogy az emberek nem megoldani akarnak egy kommunikációs problémát, csak a saját „igazukat” akarják érvényesíteni, sokszor akár erőszakosan vagy a másik fél manipulálása árán is. Amivel nagy belső vitáim voltak, illetve – be kell, hogy valljam – részben most is vannak, az az, hogy hogyan működik ez nehezített terepen, mondjuk a főnökömmel vagy egy kelletlen építési vállalkozóval. Bárkivel, aki nem EMK-s. Meg hogy nem fogok-e úgy hatni, mint Teréz anya és Gandhi különösen életrevalótlan gyermeke. Az EMK ugyanis nem a másik meggyőzésének szelíd módszere. Ellenkezőleg. A másik fél megértésének és önmagunk megértetésének eszköze.

Jövő hét végén itt a karácsony, úgy hogy az e heti ajánló – teljesen sablonosan – ennek a jegyében íródik. Tehát aki még gyorsan szeretne néhány kis díszt készíteni a fára, a lakásba, az talál néhány ötletet a hétvégére.

Ítéletet hozott a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság Ternovszky Anna ügyében, aki azzal fordult bírói testülethez, hogy a magyar jogszabályok megakadályozták az egészségügyi illetékeseket az otthon szüléshez szükséges segítség megadásában. Az 1979-ben született nő terhes volt, amikor tavaly decemberben a strasbourgi bírósághoz fordult. Otthon szeretett volna szülni, de a terve hivatalosan nem tűnt kivitelezhetőnek, mivel a megkeresett orvosokat és bábákat a jogi előírások, valamint az elmúlt években hasonló esetekben megszokott büntetőügyek eltántorították őket az otthon szülésben való segítségnyújtástól.

Magyarországon az 1-3 éves gyermekek fele a maximálisan ajánlott felső határértéknél is több koleszterint fogyaszt, derült ki Magyar Gyermekorvosok Társaságának felméréséből.

Továbbmegyünk a csokigyár folyosóján. A gyerekeknek ragyog a szeme. Az óvodás csoporttal két anyuka jött el a tanulmányi kirándulásra, na meg Alexandra testőre, a kétméteres izomkolosszus.

Egy éve ilyenkor már éreztem, hogy valami készülődik. A hetek óta tapasztalt összehúzódások végre erősödni kezdtek és hosszabb ideig tartottak. Hazaszállítottam a gyerekeket az oviból és a suliból, befutott a férjem is, akit megkértem, hogy csináljon nekem császármorzsát.

Számomra a karácsonyhoz hozzátartozik a gyantaillat, ami belengi a lakást, ezért valódi fenyőfát szoktunk venni. Az „élő” fának persze van hátránya is: egyrészt ezzel halálra ítélünk egy fenyőfát, másrészt a lakásban napok alatt hullani kezd, amit takaríthatunk állandóan – kisgyerek mellett amúgy sem túl praktikus. Alternatív megoldásként vehetünk cserepes fenyőt, amit aztán ki lehet ültetni, ha van hova, de kölcsönözni is lehet fenyőfát, amit az ünnepek után visszavihetünk és általában az árának a felét visszakapjuk vagy levásárolhatjuk.

Nem kell nagy rejtvényfejtőnek lenni ahhoz, hogy kitalálja valaki, hogy Szaratov Kapitány a mi hűtőnk, igaz, már Electrolux néven, de a sztálingrádi csatát végül is nem svédek meg magyarok vívták, így inkább a tekintélyes előd nevét használom magamban. Márpedig a szólás „van ott halott német katona is” a mi hűtőnkre is érvényes olykor – ártatlanul kezdődik, megmarad egy kis leves, hoztam egy kis savanyúságot, újfajta ízkockát, különleges mustárt, ez a hús a macskának még jó lesz. Aztán egyszer csak az aznapi húsleves már csak az ablak közé férne borosüvegben, a hűtő belsejéből meg valami savanyú szag kezd terjengeni, uralomra törnek a halott német hadfiak, tehát kitör a sztálingrádi csata, ki köll takarítani őket.

Igen, én is ismerem. A kislány úgy ment aznap iskolába, hogy a két alkarja szinte lila volt és alig bírt írni. A lányom rávette, szóljanak az osztályfőnöknek. Szóltak. Az of kiakadt, fel volt háborodva, azonnal mentek az igazgatóhoz. A gyerek anyját másnapra behívták az iskolába. A lányom azt mondta, szólt – hívjuk így – Zsuzsának, hogy ha bármi baja van, vagy az anyja megint bántja, jöjjön el hozzánk. Mondom neki, persze, hogyne, főleg miután elmesélte, miket mesélt neki a lány. Volt, hogy éjjel a cseresznyefán aludt, mert nem mert bemenni a házba. Az anyja eltörte a hátán a seprűnyelet.

Rengeteg történet érkezett felhívásunkra, amelyben arra biztattuk az olvasókat, hogy írják meg, hogyan mondták el terhességi tesztjük pozitív eredményét a gyermek apjának. Van, akinek nem is a párja tudta meg először, hogy trónörökös érkezik.

Eljött ez a nap is, mikor „igazából” dolgozom majd, azaz régi fogalmak szerint elmegyek egy helyre és az ott töltött x órában munkát végzek. Mindhárom dolog fontos: hogy nem itthon, x óráig ott és dolgozom (bár erről sok munkavégző nem tud, mármint, hogy ezek mind együtt fontosak).

Közeleg a karácsony, amikor többségünk majd a meleg szobában bontogat ajándékot a szeretet ünnepén. Ám vannak, akik olyan élethelyzetbe kerültek, hogy a meleg szobát is nehezen tudják megoldani.

Inez arról elmélkedik a mai dilemmaposztban, hogy rosszul teszi-e, hogy a nagyobbik gyermekét nem viszi haza ebéd után az óvodából, miközben ő otthon van a kicsivel.

A gerincbeteg estherann két szülését is megosztja az olvasókkal a mai szüléstörténetben. Első gyermeke a János kórházban született fogadott orvosnál és az épp ott lévő szülésznőnél. A babát úgy kellett kinyomni belőle, és a placentával is gondok akadtak.

Avagy a helyes és szabatos káromkodás kiskátéja magyar szülők (és gyermekeik) számára. Ezt a posztot kizárólag úriasszonyok számára ajánlom továbbolvasásra, alapos szájöblítés után.

A házastársi hűség témája gyakran felvetődött az utóbbi időben a Bezzeganyán. Úgy tűnik, egyre ritkább az életre szóló kapcsolat. A 18. századi skót költő, Robert Burns nagyon szépen megírta, hogy milyen lehet, ha mégis sikerül.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint sérti az alkotmányt, hogy egyes kórházakban a halott magzattól a család nem vehet búcsút és nem engedik méltó módon eltemetni, írja az MTI.

Múltkori ígéretemhez hűen most gyorsan készíthető ünnepi ételek következnek: előételek és főételek. Az előételek hideg fogások, amelyek tényleg nem igényelnek nagy főzőcskét, ugyanakkor az ünnepi menübe is beilleszthetők. A főételek közé halas és szárnyashúsból készült recepteket választottam – a pulykát kihagytam, mert mi nem igazán szeretjük, de csirke helyett pulyka is bátran használható.

A reggeli rutin nálunk úgy néz ki, hogy Imi felkel, kap tiszta gatyát és ruhát, megeszik két pohár gyümölcsjoghurtot, utána ráül a bilire, majd dolga végeztével kézmosás, sapka, kabát és indíccs az oviba.

Történetünk szereplői kitaláltak, mindennemű hasonlóság a valósággal a véletlen műve... Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, élt egy ember. Úgy hívták, hogy Brad István. Pityu. Volt neki egy felesége. Azt meg úgy hívták, hogy Angyal Jolán. Jolika. És annyi gyerekük volt, mint a rosta lika. Sőt, annál eggyel több!

A berlini Charité orvosai a világon először készítettek MRI-felvételeket egy kisbaba születéséről. Az édesanya szülés közben egy nyitott MRI berendezésben feküdt, úgy, hogy a bábák és a szülészorvosok is hozzá tudtak férni.

Ne légy ennyire ösztönlény! – hallani néha kollégáktól, főnöktől, barátoktól, férjektől. Jellemzően bennünket, nőket ér a feddés, hogy túlságosan az érzéseinkre hallgatunk ahelyett, hogy osztanánk, szoroznánk élve a lineáris algebra és a bináris számrendszer adta lehetőségekkel, és az objektív eredmény alapján döntenénk egy adott helyzetben. Jóindulatú bírálóink javító szándékú figyelmeztetései csak bennünket próbálnak óvni a csalódástól, a konfliktustól. A környezetünk által megfogalmazott elvárások hatására pedig egyre inkább felmentést kapunk az érzelmi alapú döntések alól. Környezetünket és bennünket is nagyban segít az érzelemmentes, tudatos énünk kialakításában a média különféle csatornáin a ráérő kismama-agyféltekénkbe csorgatott 'tudatos szülő = jó szülő' kommunikációs és marketingfolyam is.

Alma egyéves korában a férjem munkája miatt Athénba költöztünk. Hamar be is rendezkedtünk, és többé-kevésbé megszoktuk a görög furcsaságokat. Volt, amit nagyon szerettünk: a hetente egyszer a semmiből kibúvó forgatagos piacot a házunk előtti téren, az isteni gyümölcsöket, a freddoccinót (jégkásaszerű kávé, egy hónap alatt plusz két kiló eredménnyel – ezután szomorúan lemondtam róla), a tomboló zeuszi viharokat, a tengerparti kirándulásokat és a finom görög ételeket, a belváros hangulatos utcácskáit a minden fölé magasodó Akropolisszal.

A pirosság hamar elmúlt, egy kis Bepanthen plusz, aztán végigismételni megint, hogy ugye elölről hátrafelé törlünk, nem gombócba gyűrt vécépapírral, nem nyúlkálunk és pláne nem koszos kézzel. Bólogat, meg van ijedve, ez betegség? Édes fiam, fogalmam sincs, de tudtommal ti még nem…ööö…de mintha emlékeznék hasonlóra ismerős kislánynál.

A heti programajánló keretében Rosa Rugosa utánanézett, Magyarországon hol, mennyiért lehet síelni, és az adott sípálya milyen korosztálynak való.

A vasárnap egy harmadik kerületi utcán, mínusz tíz fokban született kisbaba édesanyja nem szeretné, ha állami gondozásba kerülne, mint előző öt gyermeke. Anyaotthonba menne Zolikával, írja a Bors.

Karácsonyi könyvajánlónkban óvodásoknak és iskolásoknak ajánlunk könyveket, amelyek akár a fa alá is kerülhetnek, több az ünnepi témát dolgozza fel. Például A zoknimanó karácsonya, amelyből megtudhatjuk, miért szomorú karácsonykor Mikula, a zoknimanó, vagy a Karácsonyi képeskönyv, amely egy csodálatos rajzokkal teli böngésző.