Stohl András sírva zsűrizte Gesztesi Pankát: „Azt láttam, ahogy egy Apa nézi a lányát”

Szülőként az anyukák, apukák jó esetben mindig büszkék a gyermekeikre. De tényleg, ha egy fadarabot raknak arrébb két centivel, akkor is azt mondjuk, hogy jaj de jó. Mindig kerülgetjük itt a forró kását, de elképzelni nem tudom, hogy milyen lehet Claunak, hogy ott áll melletted 22,5 és centire és nem mondhatja azt, hogy szavazzatok a lányomra, mert ő a legjobb

Bármi lesz is, tényleg teljesen mindegy, hogy mi, de én olyan ajándékot kaptam! Őszinte leszek, én nem voltam mindig ott a Pankának, amikor ott kellett volna lenni és ez az elmúlt 9 hét egy olyan közösséget hozott, ami már soha semmi el nem tud választani. És ezt én nagyon köszönöm, mert a legfontosabb az, amit ti is láttok, meg amit anyaként és szülőként mindig érzünk is, hogy legyen önbizalma a gyereknek és legyen egy saját útja.

Egy produkcióban az a legszebb, amikor az ember lát egy mozit és érdekes ugyan, hogy feljött Claudia szerepe is itt, de én ezzel nem szeretnék most foglalkozni. Árronnál többször is említettem, hogy olyan, mintha magamat látnám benne. Most viszont azt láttam, ahogy egy Apa nézi a lányát, ahogy valakivel táncol és elindul az életbe, és nehezebbnél nehezebb figurákat csinálnak meg, amit ő csak lentről tud nézni, de szeretettel támogatja és aztán egyszer csak eljön az életben egy pillanat, amikor ő is felül a hintára és a lánya a vállára ül