Kucsera Gábor fiatalon majdnem mindent elért, amiről egy élsportoló csak álmodhat, de ő többet és többet akart. Ez az akarás végül csalódások sorát eredményezte, végül pedig ráterelte arra az útra, ami az eltiltásához és egyben az aktív sportolói karrierje végéhez vezetett. Nehéz időszak kezdődött ezzel Gábor és a családja életében is, de mára minden rendeződött. Az egykori evezős klasszis most a frissen megjelent Hazám magazin első számában adott interjújában vallott a nehézségekről és a talpra állásról.

„Eltelt tizenegy év az eltiltás óta, túlléptem rajta, de mindenkinek üzenem, fiatal sportolóknak és sikerre vágyó gyerekeknek, hogy nem az általam választott út volt a helyes, nem ez jelenti a probléma megoldását” – utalt a drogproblémájára és a féktelen bulizással töltött éjszakákra Kucsera Gábor, aki nemcsak hogy legyőzte saját démonjait, de alapítótagja lett a Drogellenes Digitális Polgári Körnek és azóta is ő az egyik élharcosa és alapköve a magyar kormány zéró toleranciát követő drogpolitikájának. De térjünk vissza a múltba. Kucsera Gábor ugyanis pontosan tudja, mi vezetett oda, hogy egy időre letért a helyes útról. „Én akkor kétszeres világbajnokként, az olimpiai arany legnagyobb esélyeseként két negyedik hellyel távoztam Pekingből, és ezt a sikertelenséget egyszerűen nem tudtam feldolgozni.”
Már ott az olimpián egy magyar–amerikai versenyző közölte velem, egyszerűen nem érti, mit lógatjuk az orrunkat, ők ugyan utolsók lettek, de boldogok, hogy itt lehettek.
„Nézőpont kérdése az egész…” - nyilatkozta a Hazám magazinnak a kétszeres világbajok kajakos.

Az FTC Kajak-Kenu Szakosztályának vezetője ugyanakkor elismeri, elkövetett még egy alapvető hibát, amit szintén rendbe kellett hoznia ahhoz, hogy az élete visszatérhessen a normális, boldog kerékvágásba. „A második nagy hibát akkor követtem el, amikor majdnem hagytam, hogy széthulljon a családom. Elköltöztem egy albérletbe, valahogy ott indult el nálam az igazi fejlődés. Pedig eleinte akár jónak is tarthattam volna az egészet, újra szingli voltam, újra indulhatott volna a csajozás. Ám egy idő után inkább otthon ültem esténként mély csendben, sem internet, sem tévé nem volt abban a lakásban. Egy kanapém, meg egy ágyam volt mindösszesen.”
Esténként így egyedül meg tud kattanni az ember.
„Ott indultam el a változás útján. Sajnálom, hogy ezen végig kellett mennem, de hát a végletek embere vagyok. Őszintén? Nem volt egyszerű a kirakatéletből egy meghitt útra visszatalálnunk együtt, és hogy ebben egy dolog jelentett kapaszkodót: az istenhit” – tette hozzá Kucsera Gábor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.