Molnár Gusztáv vallomása a pokolról: „Egy vitába belehalhatok, mert iszom...”

Molnár Gusztáv valahogy megváltozott. Vele beszélgetve, az embernek az a benyomása támad, hogy újjászületett, és ez a 2.0-ás verzió. Valahogy jobban, hitelesebben működik, mint a korábbi. De mégis, mi történt tavaly év vége óta? Miért sikerül neki most az, ami korábban sehogyan sem jött össze? Vagyis a józan élet…

Molnár Gusztáv: „Mostanra teljesen megváltozott a nőkhöz, illetve konkrétan egyetlen nőhöz fűződő viszonyom”

„Korábban nagyon sokszor gondoltam, hogy legyőztem a függőségemet és minden alkalommal tévedtem. Az alapvető különbség a jelen helyzet és a korábbiak közözött az, hogy kialakult a betegség tudatom. A legnagyobb baj talán az volt, hogy ami fejben megvolt, az nem mindig jött meg érzésben. Hogy egy közhellyel éljek: 

 – kezdte a beszélgetést hatalmas elánnal Molnár Gusztáv, aki az utóbbi időszakban végre képes volt gyökeresen átformálni mindazt, amit húsz éven át gondolt önmagáról és az emberi kapcsolatairól. Ebben persze hatalmas szerepe volt és van egy nőnek...

 „Mostanra teljesen megváltozott a nőkhöz, illetve konkrétan egyetlen nőhöz fűződő viszonyom. Ebben természetesen a menyasszonyomnak volt és van döntő szerepe, de kellett hozzá az is, hogy szembenézzek az anyám és köztem épült traumákkal terhelt kapcsolat mélységeivel. Most, talán életemben először vagyok képes arra, hogy elfogadjam a szeretetet, amit kapok. Megbocsájtottam magamnak és szép lassan, de biztosan mindenki másnak is. Fontos lépés volt, hogy a szégyenérzetet átkonvertáltam bűntudattá. A szégyenérzetem ugyanis mindig azt a gondolatot ébresztette bennem, hogy a hiba én magam vagyok, míg a bűntudat azt, hogy hibáztam. Felismertem, hogy nem alapvetően vagyok rossz ember, csak az életem bizonyos szakaszaiban és helyzeteiben rossz döntéseket hoztam” – magyarázta az alkoholbetegségét ma már egyre jobban kezelő színész, aki bevallotta, hogy idén év elején volt még egy mélypontja, de ez már korántsem végződött olyan csúnyán, mint a korábbiak.

„Jött mennybemenetel és hatalmas figyelem. Én pedig elbíztam magam…”

„Február elejére teszem az ébredésem idejét. Akkor volt egy újabb mélypontom. Ekkor tapasztaltam először, hogy már az úgynevezett szerhasználat, vagyis a pia sem adott semmit. Már az sem volt jó. Én az a fajta használó vagyok, aki nem örömszerzési céllal ittam, hanem az elviselhetetlen gondolataim elől menekültem a teljes black out-ba. Szó szerint kiütöttem magam, de februárban már az sem ment. Nem is akartam már inni és nem is sikerült úgy, mint addig. Előtte, ahogy kijöttem az elvonóról, volt egyfajta megvilágosodásom. Kétszázhatvanöt nap tisztán. Jött mennybemenetel és hatalmas figyelem. Én pedig elbíztam magam… Azt gondoltam, hogy mindent is tudok és mindenkinél jobban is tudom a mindent” – idézte fel az utolsó, durva visszaesésének időszakát Molnár Gusztáv, aki sokkal többet várt az elvonó utáni időktől, mint amennyit kapott. A csalódásai ugyanakkor elindították azon az önismereti úton, mely során egyfajta nagytakarításba kezdett.

Molnár Gusztáv: „Szép sorban kidobáltam szinte mindenkit az életemből”

„Azt vártam, hogy majd mindenki jön és elismeri, hogy mennyire f*sza csávó vagyok és elárasztanak munkával. Ezzel szemben, az elmúlt másfél évem mégis csak azzal telt, hogy meghallgattam mindenkitől, hogy bizonyítsak, mielőtt számolnak velem. Értettem persze, de közben ott álltam harminchét évesen és haveroknál aludtam, már ha tudtam. Jó dolog a felépülés és jó dolog józannak lenni, de amikor a valóság pofán vág… Na akkor mondtam magamnak, hogyha ilyen a valóság, akkor inkább a pia.”  

„Mindezt azért, mert szép sorban kidobáltam szinte mindenkit az életemből. Olyan embereket, akik rossz energiákkal közeledtek felém, vagy számon kértek, vagy csak olyasmiről akartak velem beszélni, ami bennem rossz érzéseket keltett. Van ebben egyfajta önzés, de inkább életmentésnek mondanám. Egy vita ugyanis a másik félnek maximum egy rossz estét okoz, de én belehalok, mert iszom… A menyasszonyom és két kollégám maradt mellettem, illetve néhány gyerekkori barátom” – magyarázta Gusztáv.

„Néhány napja másodjára vettem meg életem első kenyérpirítóját”

Az alkoholbetegségével még ma is küzdő színész tulajdonképpen másodszor vált felnőtté, de most először élvezi is az ezzel járó felelősséget. Először nem nyúl a pohár után, ha valami nem úgy alakul, ahogyan azt szeretné. 

„Tulajdonképpen most lépek másodszor a felnőttkorba. Tényleg a nulláról kezdtem újra az életem. Olyan érzés ez, mint amikor kiléptem a főiskola kapuján a friss diplomámmal. Van bennem tettvágy, újra érzem magamban a tehetséget és az akaratot. Meg is találtak az új lehetőségek és képzeld, néhány napja másodjára vettem meg életem első kenyérpirítóját. Mókásan hangzik és tulajdonképpen az is, de mégis hatalmas dolog. Van csábítás, hiszen a bevett stratégiám az volt eddig, hogy ha jött a probléma, ittam. Ez reflexé vált. A problémák pedig jönnek… Most viszont kihordom őket lábon, vagyis szembenézek velük és megoldásokat keresek. Ez egy alapvető változás az élethez való hozzáállásomban” – mondta csillogó szemmel Molnár Gusztáv, aki azt sem titkolja, hogy fél évvel ezelőtt még ott billegett a totális leépülés és a fény felé vezető út határmezsgyéjén. A színész akkor a fény felé indult és mára tisztán látszik, hogy ez a döntése, minden korábbinál erősebb motivációként hatott rá.

Molnár Gusztáv menyasszonya is színpadra lép...

Molnár Gusztáv: „A lényeg, hogy megtanuljam elmesélni az életemet”

„Nézd! Decemberben még hajléktalanszállókat nézegettem, most pedig egy csodálatos helyen élek, egy csodálatos nővel és napi szinten lett az életem része a sport. Tulajdonképpen átkonvertáltam a szenvedélybetegségemet ebbe. Szeptembertől pedig elkezdem az egyetemet. Felvettek a budapesti Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol mentálhigiénét fogok tanulni. Mindemellett van egy remek munkahelyem és bár a színházi munkák egyelőre nem találtak meg, úgy döntöttem, hogyha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. 

 Minden nap írtam neki...” – árulta el a színész, aki mellett menyasszonya is ott áll majd a színpadon, hiszen mindkettőjük szerint így lesz autentikus az előadás, ami róluk és a szerelmük legintimebb üzenetváltásairól szól. 

„Június 4-én Szlovákiában lesz a bemutató egy fesztiválon, pont a szülőfalum mellett. A történet különlegessége, hogy ő maga lesz a partnerem, hiszen miért is kértem volna fel egy színésznőt, ha maga a levelek címzettje is ott lehet mellettem? Szeretnénk Magyarországon is játszani későbbiekben, de ez még a jövő zenéje. A lényeg ebben az, hogy megtanuljam elmesélni az életemet és beszélni tudjak arról, hogy ki is vagyok én és milyen úton jutottam el a mába” – zárta a beszélgetést Molnár Gusztáv, aki most tényleg nyerésre áll az alkoholfüggőségével vívott harcban.