Így engedheted el könnyen a múltat – spirituális, rituális tippek

Sokszor úgy visszük tovább a múlt terheit, mintha még mindig azokban a régi helyzetekben élnénk. Pedig a lélek csak akkor tud szabadon tovább szárnyalni, ha energetikailag nem a tegnap fájdalmához kötődik. A múlt elengedése és feldolgozása elengedhetetlen egy új életszakasz optimális elkezdéséhez. Ez a folyamat nem egy pillanat műve, hanem egy tudatos, szeretetteljes döntés, hogy mostantól újra önmagunkért élünk, és megszabadulunk a méregpoharunktól, melyből mindennap kortyolgattunk a saját kárunkra.

Ezért nehéz az elengedés

A legtöbben azért kapaszkodunk a múltba, mert az valamiféle hamis biztonságérzetet ad – még akkor is, ha fáj. Ismerős, megszokott, és így fenntartja azt az illúziót, hogy uraljuk az életünket. Amikor elengedjük a régi mintákat, kapcsolódásokat vagy akár egy szerelmet, megbocsátunk önmagunknak és másoknak, akkor helyet adunk az új energiáknak, amelyek már a jövőnket építik.

Energetikai leválás – amikor visszahívjuk a lelkünk elveszett darabjait

Egy kapcsolat, drámai helyzet vagy fontos életszakasz lezárása után a lelkünk energetikailag szét van szóródva a múlt és jelen eseményei között. A múlt elengedése ilyenkor energetikai szempontból is nélkülözhetetlen. Ebben nyújt segítséget a lélek- és energiavisszahívó, tisztító rituálénk, melyet könnyedén elvégezhetünk az otthonunkban.

A rituálé hozzávalói:

• 1 kisebb méretű, hőálló, átlátszó üvegtál
• 1 fehér gyertya
• 1 maréknyi virágföld
• 1 kis csésze
• 1 füstölőpálcika
• 1 darab papír és toll
• 1 hajszál

A szertartást lehetőleg az esti órákban végezzük el, amikor senki sem zavarja meg a nyugalmunkat. 

A rituálé menete:

1. Először is készítsük el az oltárt: az asztalra tegyük ki a kis tálkányi virágföldet, a kis csészényi friss vizet és az üres hőálló tálkát. 
2. Helyezzük egy gyertyatartóba a fehér gyertyát, majd gyújtsuk meg a füstölővel együtt (szantálfa, fehér zsálya a tértisztító hatása miatt optimális).
3. Üljünk le az asztalhoz egy kis időre, és mélyeket lélegezve szellemüljünk át. 
4. Amikor úgy érezzük, hogy a lelkünk valóban nyugodt és elcsendesedett, vegyük kezünkbe a tollat és vessük papírra az érzéseinket: írjuk le, melyek azok az érzések, emlékek és gondolatok, amelyektől végleg meg szeretnénk szabadulni. Miután szívből megnyílva kiírtunk magunkból minden fájdalmat, az utolsó sorban köszönjük meg az égiek támogatását. 
5. Ezt követően tekerjük össze a papírt, és gyújtsuk meg a végét a fehér gyertyával.
6. Helyezzük az égő papírtekercset a hőálló üvegtálba, és képzeljük el, ahogy a felszálló füsttel a múltbéli fájdalmaink is eltávoznak az ég felé. 
7. Miután a papír teljesen elégett, a hamura folyassunk rá néhány csepp viaszt a gyertyáról, majd a virágföldből is szórjunk rá egy kicsit – végül locsoljunk kézzel néhány csepp vizet az egészre. 
8. Helyezzük el az üvegtálkát legalább 2- 3 hétre a fekhelyünk vagy leggyakoribb életterünk közelében – utána kidobhatjuk a hamut.

Az új kezdet csendje

Amikor megtörténik az elengedés, a lelkünkben először csendet és békét tapasztalunk. Ilyenkor már nem a múlt határoz meg bennünket, hanem a jelen. Innentől kezdve új utak nyílnak meg előttünk, új emberek érkeznek az életünkbe és a szívünk ismét nyitottá válik a szeretet befogadására.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: