Boszorkányok, ijesztő démoni szertartások: sötét titkokat őriz a Gellért-hegy

Miközben ma turisták fényképezkednek a Citadella tövében, a 17. században sötét erők uralták a Gellért-hegyet. Legalábbis több boszorkányper vallomásai erről tanúskodnak. A városi legendák szerint Szent Gellért hegye nemcsak a nevét kapta egy vértanútól, hanem a pogány idők emlékeit is sokáig őrizte. Egykor itt gyűltek össze éjjelente seprűn lovagló asszonyok, hogy démoni szertartásokat vigyenek végbe. Vagy csak így hitték akkoriban?

• A 17. századi boszorkányperek vallomásai Gellért-hegyen tartott démoni szertartásokról számoltak be.
• A vádlottak boszorkánynak hitt nők voltak, akiknek többségét máglyán elégették.
• A modern álláspont szerint a misztikumokról szóló vallomásokat erőszakkal csikarták ki.

Máglyára vetés és démoni szertartások a Gellért-hegyen

Boszorkányvádak

1682-ből származik az első ismert perirat, amelyben két nőt azzal vádoltak, hogy a Gellért-hegyre jártak varázsolni, sőt másokat megrontani. A bíróság szerint ördögi praktikákat folytattak, és pénzért is árulták tudományukat. Későbbi vallomásokban még hajmeresztőbb dolgok is előkerültek: valaki például azt állította, hogy egyikőjük egy holló vagy fekete macska hátán jutott el a hegyre, ahol forgószélként táncoltak, mint valamilyen sötét karneválon. A vádak szerint nem csak szórakozásról volt szó: a Gellért-hegy a pogány ördögimádás, démoni találkozók szimbóluma lett.

Blocksberg, avagy Boszorkányhegy

A német betelepülők a hegyet „Blocksbergnek”, azaz Boszorkányhegynek kezdték hívni – pont úgy, mint a Harz-hegység híres Brocken csúcsát, ahol a néphit szerint a boszorkányok Walpurgis-éjjel gyűltek össze. A budai németek a Gellért-hegy környékén is sötét, gyanús alakokat véltek látni az éj leple alatt, így gyorsan ráragasztották az elnevezést.

Szent Gellért is pogány áldozatok helyszínén halt meg?

A történészek szerint a Gellért-hegy már a rómaiak és a kelták idején is fontos szakrális hely volt. Egyes vélekedések szerint Szent Gellért püspök meggyilkolása sem véletlenül történt itt: elképzelhető, hogy a pogány magyarok így akarták meggyalázni a keresztény vértanú emlékét egy ősi áldozati helyen. A kereszténység elterjedése után a pogány szokásokat titokban, titkos összejöveteleken folytatták. Ezek lehettek azok az összejövetelek, amelyekből később a boszorkányperek vádlottjainak vallomásai származnak. A „Gellért-hegyre hordozás” egyfajta mágikus szimbólum lett. Olyan helyet jelentett, ahol szellemekkel, ördögökkel, ősi istenekkel lehetett találkozni.

Mi az igazság? A legenda túlélte a valóságot

Habár a modern kutatások szerint sok vád pusztán vallató bíróságok által kicsikart beismerés volt, tény, hogy a Gellért-hegyet mindig is körüllengte némi misztikum. Hosszú évszázadokon át beszéltek róla úgy, mint a bűnös mulatozások, pogány szertartások és titkos éjjeli táncok helyszínéről. Ma már csak a városi legendák élnek tovább, de ki tudja? Ha egyszer éjjel a hegy oldalán különös alakokat látsz táncolni a Hold fényében, lehet, hogy egy ősi hagyomány éled újjá a szemed előtt.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: