Diósgyőri boszorkányok – A magyar történelem egyik legsötétebb fejezete

Diósgyőri boszorkányok – A magyar történelem egyik legsötétebb fejezete

boszorkányüldözés
PUBLIKÁLÁS: 2025. október 27. 06:45
A 17. században Magyarországon is tombolt a boszorkányüldözés, és a Diósgyőri vár falai között különösen sötét dolgok történtek. A diósgyőri boszorkányok történetének valóságát nemcsak népi legendák, hanem kőkemény történelmi iratok is igazolják.

Rengeteg ártatlan nő vesztette életét a boszorkányüldözések időszakában, amikor a kívülálló, esetleg valamilyen különleges adottsággal, érzékkel rendelkező, furcsának titulált asszonyokat a sátán hírnökeinek kiáltották ki, és koholt vádak alapján koncepciós perekben máglyahalálra ítélték őket. Nem egy esetben olyan nők is áldozatául estek a rendszernek, akik magukra haragítottak egy nagyobb hatalmú uraságot, vagy csak féltékenységet váltottak ki vezető férfiakból, akik aztán népharagot gerjesztettek ellenük. Habár a leghírhedtebb boszorkányüldözések az egyesült államokbeli Massachusetts államban található Salem városában történtek, az egész világon, többek között Magyarországon is jelen voltak. Idehaza a legismertebb történet a diósgyőri boszorkányoké, akiknek szörnyű sorsa máig kísérti a helyieket.

A diósgyőri boszorkányok egyike máglyán, körülötte bámészkodó helyiek
A diósgyőri boszorkányok szörnyű sorsa máig kísérti a helyieket.
Fotó:  GettyImages

A Diósgyőri boszorkányok – valódi nők, akiket máglyán égettek

A diósgyőri boszorkányok esete a magyar boszorkányüldözések egyik legismertebb, mégis kevésbé feltárt fejezete. A 17. században Miskolc és környéke – köztük a Diósgyőri vár – több boszorkányper színhelye volt. Ezekben az eljárásokban nőket (és néha férfiakat) vádoltak meg azzal, hogy a sátánnal szövetkeztek, rontást küldtek a népre, állatokat pusztítottak el, vagy „megigézték” a szomszédaikat. A korabeli források szerint sok vádlottat a kínvallatás kényszerített beismerésre, és gyakori volt, hogy az áldozatokat „bizonyítékok” nélkül ítélték el. A boszorkányság vádja gyakran szegénységből, féltékenységből vagy babonás félelemből fakadt.

Miért épp Diósgyőr lett a boszorkányok „fővárosa”?

Diósgyőr vára a 17. században nemcsak katonai jelentőségű helyszín volt, hanem igazságszolgáltatási központ is. A borsodi régióban elkövetett bűnügyeket gyakran a diósgyőri várbírók vizsgálták ki, így a helyi közösségek babonás vádjai hamar hivatalos eljárásokká váltak. Az itt tartott boszorkányperek egyik sajátossága volt, hogy a vádlottak gyakran egyszerű parasztasszonyok, bábák vagy füvesasszonyok voltak – akik tudásukkal és másságukkal felkeltették magukra a figyelmet, és felébresztették a társadalom haragját. A korabeli mentalitás szerint, ha valaki beteg lett, elvetélt vagy elpusztult a jószága, a háttérben nem természetes okot kerestek, hanem rontást vagy „gonosz praktikát”. Így egyetlen szó, egy féltékeny szomszéd panasza vagy akár csak egy rosszindulatú pletyka is elegendő volt ahhoz, hogy valakit boszorkánynak bélyegezzenek.

A Diósgyőri várban zajló perek során alkalmazott kínvallatás szinte garantálta a „beismerést”. A vádlottakat gyakran kényszerítették, hogy másokat is megnevezzenek, így láncreakcióként indultak újabb és újabb eljárások. A hiedelmek szerint sokszor szerepelt a vádiratban, hogy a vádlottak éjszaka seprűnyélen repültek a Gellért-hegyre vagy a Bükk-fennsíkra, ahol a sátánnal tartottak orgiákat – ezek a motívumok a korabeli Európa boszorkányüldözési sablonjait tükrözték vissza.

Castle of Diósgyr
Diósgyőri vár
Fotó: NurPhoto /  GettyImages

A középkori babona és félelem légköre

A boszorkányperek idején a magyar társadalmat mélyen áthatotta a babonás gondolkodás. A szegényebb rétegek különösen ki voltak téve az előítéleteknek, hiszen elég volt egy gyógyfű rossz időben való ajánlása, egy „csúnyább” külső vagy néhány furcsa szó – máris kész volt a vád. A diósgyőri boszorkányok pereiben a helyi bíróságok és a földesurak szava döntött az emberek sorsa fölött, és ezek az ítéletek gyakran máglyahalálhoz vezettek.

Mi maradt utánuk? Történelmi tanulság és emlékezet

Habár a diósgyőri boszorkányok egyéni nevei csak ritkán maradtak fenn, a történetük tovább él a miskolci városi legendákban, és a Diósgyőri vár falai is őrzik a szenvedésük emlékét. A diósgyőri boszorkányperek nemcsak vallási és társadalmi feszültségekről árulkodnak, hanem arról is, mennyire sebezhető lehet az igazságszolgáltatás, ha azt babona és félelem vezeti.

Ma már történelmi tanulmányok és múzeumi tárlatok foglalkoznak a boszorkányüldözések korával, hogy ne felejtsük el: ezek az asszonyok valódi emberek voltak, akik sokszor ártatlanul szenvedtek el halálos ítéletet.

A boszorkányság története a kezdetektől napjainkig

Ezek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.