
Mielőtt elmerülnénk Erdély kihagyhatatlan csodáiban, fontos sorra venni a 20. századi eseményeket, hiszen ezzel egy picit jobban megérthetjük ennek a területnek a történetét. A história éppen 109 évvel ezelőtt, az első világháború idején, 1916. augusztus 27-én kezdődött, amikor Románia brit-francia-olasz-orosz oldalon belépett a háborúba. Ennek előzménye az augusztus 17-ei antanthoz való csatlakozás volt, ezzel a lépéssel az ország ígéretet kapott Erdély megszerzésére, így a román csapatok még ebben az évben betörtek. Habár ekkor még sikerült őket visszaszorítani, a következő évben már nem volt ilyen szerencsénk. Végül 1918. december 1-jén mondták ki Románia és Erdély egyesülését, amit az 1920-as trianoni békeszerződés pecsételt meg. Annak ellenére, hogy a területet elcsatolták Magyarországtól, Erdély ma is őrzi sajátos kultúráját, varázslatos természeti és különleges építészeti csodái pedig valóságos tömegeket vonzanak évről évre erre a vidékre. Most összegyűjtöttük, melyek azok a látnivalók, amelyeket mindenképpen érdemes megnézni, ha a határon túlon járunk.
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben. 1837-ben keletkezett egy hatalmas hegyomlás következtében. A tó különlegessége, hogy a vízből még ma is kiállnak az elárasztott erdőből fennmaradt fatörzsek, melyek hátborzongató látványt nyújtanak. Ennek a megtekintését érdemes összefűzni a közeli Békás-szoros bejárásával, amely Erdély egyik legszebb szurdoka, hatalmas sziklafalakkal, hullámzó utakkal és hajtűkanyarokkal.
Az egyedi atmoszférájú kis falu Fehér megyében terül el és az 1128 méteres Székelykő hatalmas sziklái ölelik körbe. A település fehér házai egységes képet mutatnak, nem hiába érezhetik magukat úgy a látogatók, mintha belecsöppentek volna egy mesébe. És valóban! Torockó 2025-ben aranyérmet kapott az Év Úti Célja verseny Mesebeli falvak kategóriájában. Külön érdekesség, hogy a csend és béke ölelte faluban a nap kétszer kel fel: a hegy miatt reggel eltűnik, majd később újra előbukkan.
A Mikszáth Kálmán által a „várak királyának” nevezett gótikus-reneszánsz stílusú épület az egyik legismertebb erdélyi vár, amely a Hunyadi családhoz köthető. Az egykori lovagvár hatalmas tornyai, termei, bástyái és titkos folyosói megidézik a történelmet, miközben korabeli hangulatot árasztanak. A látogatás belépőjegy ellenében lehetséges, cserébe régészeti, történelmi és néprajzi gyűjteményeket tekinthetünk meg.
Ugyancsak kihagyhatatlan helyszín a szovátai Medve-tó, amely a világ legnagyobb heliotermikus tava, és amelyben nagyon is érdemes megmártózni a nyári időszakban. Az elnevezés azért ragadt rá, mert felülnézetből egy kiterített medve képét idézi meg. A Sóvidék központjaként is emlegetett Szováta különleges tava 1875-ben egy hatalmas esőzés következtében alakult ki, méghozzá egy sókarszton. Ebből kifolyólag a tó vizének alsó rétegei sósak, míg a felső rétege édesvíz, ami gátolja, hogy előbbiek levegővel érintkezzenek. Így képes megtartani a hőt, amit a fürdőzök kifejezetten kedvelnek, akárcsak a tó vizének változatos, egészségügyi szempontból jótékony hatásait.
A Maros megyei egykori középkori várost szász telepesek alapították, és hiába telt el az idő, a település ma is őrzi ezt a hangulatot. Színes házai, macskaköves utcái, híres, 14. században épült, majd a 17. században kibővített 64 méter magas óratornya, középkori vára és történelmi központja 1999-ben az UNESCO Világörökség részévé tette Segesvárt. Ide látogatva érdemes nagy sétákat tenni, és elmerülni a kis utcák bűvöletében. Ne hagyjuk ki a várhegyre épült középkori vár megtekintését se!
Egy kialudt vulkán kráterében keletkezett ez a különleges, Tusnádfürdő közelében található állóvíz, amelyet főként csapadékvíz táplál. A viszonylag kis méretű tavat könnyedén körbesétálhatjuk, fürdeni 2018 tavasza óta viszont tilos benne. A helyszín, amely ősszel a legszebb, természetvédelmi terület részét képezi, a környéke túraútvonalakat is rejt. Ezért, illetve gazdag növény- és állatvilágának köszönhetően a természetkedvelők egyik szeretett úti célja. Ha itt járunk, feltétlenül kóstoljuk meg a tó mellett árusított kürtős kalácsot, és nézzük meg a Szent Anna-kápolnát is.
A Brassótól 30 kilométerre fekvő Törcsvár falu közelében áll a turisták körében meglehetősen felkapott kastély. A múzeumként működő, mintegy 100 méter magas hegyre épült létesítmény a 14. század végén épült, és volt idő, amikor határvárként szolgált a Magyar Királyságban. Napjainkban főként az adja a népszerűségét, hogy sokan Drakula váraként azonosítják a kastélyt.
További ötletekre van szükséged? Akkor nézd meg, mitől olyan különleges Korond és a településhez kapcsolódó fazekasság:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.