A Savonoski-kráter – egy titokzatos, tökéletesen kerek lyuk, amelyre még a tudósok sem találtak magyarázatot
A Savonoski-kráter egy tökéletesen kerek lyuk az alaszkai Katmai Nemzeti Parkban, amely felfedezése óta dacol bármiféle tudományos magyarázattal. A tudósok nem tudják eldönteni, hogy meteorit becsapódás, vagy vulkáni működés következtében jött-e létre.
Vajon hogyan alakulhatott ki a kráter?
A Savonoski-kráter egy szabályos, kör alakú képződmény Alaszka délnyugati részén, amelynek kialakulása a geológiai bizonyítékok hiánya miatt régóta a tudósok fejtörésének középpontjában áll. A bizonyítékok hiányára azonban van tudományos magyarázat, így bátran kijelenthetjük, hogy a lyuk sem természetfeletti, sem idegen alkotás.
A kráter az Alaska Fairbanks Egyetem honlapján 1978-ban megjelent cikk szerint nagyjából 500 méter átmérőjű és 110 méter mély. Félig van csapadékból és hóolvadásból származó vízzel.
Okozhatta meteorit becsapódás?
A Savonoski-kráter olyan a levegőből, mintha egy meteorit becsapódása alakította volna ki. A becsapódási kráterek jellemzően kör alakúak és mélyek, így ennek a kritériumoknak a Savonoski is megfelel – de a geológusok egyelőre még nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezen a helyen meteorit csapódott volna a Földbe.
Az 1960-as és 1970-es években végzett kiterjedt felmérések nem találtak bizonyítékot a kráterben lévő meteoritanyagra vagy bármilyen hasonló jellegű kőzetre, amely megerősítette volna a becsapódással összefüggő eredetet. A kutatóknak nem sikerült olyan szikladarabokat találniuk a kráter körül, amelyek arra utalnának, hogy egy meteorit becsapódása által jött volna létre.
Talán vulkáni működés következtében jött létre?
Alternatív megoldásként a kráter egy vulkáni maar, vagyis vulkántölcsér is lehet – egy mélyedés, amely akkor keletkezik, amikor a magma mélyen felemelkedik a földkéreg belsejéből, és eléri a talajvízszintet. A behatoló magma felforralja a vizet, a keletkező gőz pedig akkora nyomást alakít ki a föld alatt, amely végül robbanáshoz vezet.
A vulkáni maar-ok gyakran széles krátereket hagynak maguk után, amelyek végül talajvízzel töltődnek fel. Például a szintén Alaszkában található 100 méter mély Ukinrek maar 1977-ben egy 10 napig tartó kitörés során alakult ki, és az US Geological Survey szerint azóta részben megtelt vízzel.
Az 1960-as és 1970-es évek felmérései szerint azonban a Savonoski-kráter közvetlen közelében nincsenek ismert vulkáni felszínformák, és a lyuk alatt nincs nyoma magmaforrásnak. A kráter lehetséges vulkáni eredete ezért továbbra is rejtélyes.
Bármelyik lehet
A tudósok abban egyetértenek, hogy a Savonoski-kráter vagy egy meteorit becsapódási kráter, vagy egy vulkáni maar, de a felmérések szerint a végleges választ csak egy sokkal kiterjedtebb kutatással lehet kideríteni.
A kráter kialakulása óta legalább egy eljegesedésen keresztül ment, ami azt jelenti, hogy egy jégtakaró már elnyelte, amikor Alaszka délnyugati részét 23 000 és 14 700 évvel ezelőtt utoljára gleccserek borították be. Az Alaska Fairbanks Egyetem szerint ez az eljegesedés a kráter eredetének minden nyilvánvaló bizonyítékát elsöpörte – de a kráter belsejében még mindig rejtőzhetnek nyomok, ha a tudósok úgy döntenek, hogy a kráter közepét befúrják.
