Mindent megváltoztat, amit Csernobil mutáns farkasainak vizsgálata közben találtak a tudósok

A rák ellenszere hamarosan meglesz? Csernobil mutáns farkasai visznek közelebb a megoldáshoz

A csernobili atomkatasztrófa hatásai

Csernobilt a világ egyik legrosszabb nukleáris balesetének helyszíneként ismerik, és a csaknem 40 évvel ezelőtti szörnyű baleset ellenére a következmények hosszan tartóak. A pripjati csernobili atomerőmű 4-es reaktorában 1986-ban bekövetkezett halálos robbanás következtében sugárzás sújtotta Ukrajnát és Kelet-Európát.

A robbanás azonnali következményeként 31 ember halt meg, és annak ellenére, hogy Pripjaty lakóit evakuálták, az előrejelzések szerint további 4000 ember halt meg és szenvedett sugárfertőzést a következő években.

A világ egyik legszennyezettebb radioaktív területe, ezért a csernobili tiltott zóna azóta is elhagyatott, és csak rövid ideig engednek be látogatókat, mivel a magas sugárzás miatt fennáll a rákos sejtek kialakulásának veszélye a szervezetben.

De kiderült, hogy a tilalmi zóna nem olyan kihalt, mint gondoltuk. A virágzó növények és erdők szentélyei között vannak olyan állatok, amelyeknek sikerült alkalmazkodniuk a veszélyes életkörülményekhez – köztük a mutáns farkasoknak.

A jelenleg Csernobilban kóborló farkasok állítólag napi 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve életük során, ami több mint hatszorosa a törvényes emberi biztonsági határértéknek.
Bár nem teljesen világos, hogy a farkasok miért és hogyan tudtak boldogulni a sugárzással terhelt környezetben, úgy vélik, hogy akklimatizálódtak, mivel immunrendszerük másnak tűnt, mint a normál farkasoké – hasonlóan a sugárkezelésen áteső rákos betegekéhez.

Tudósok a génmutációk nyomában

Cara Love evolúcióbiológus és ökotoxikológus a Shane Campbell-Staton laboratóriumában, a Princetoni Egyetemen, a mutáns farkasokat tanulmányozta, és azt, hogy hogyan sikerül túlélniük az atomkatasztrófa után. A múlt hónapban bemutatta kutatásait az Integratív és Összehasonlító Biológiai Társaság Seattle-i éves találkozóján Washingtonban.

Love és kollégái még 2014-ben behatoltak a csernobili kizárási zónába, és GPS-nyomkövetőket tudtak rögzíteni a farkasok nyakörvéhez, valamint vért vettek az állatoktól, hogy megértsék, hogyan reagálnak a rákot okozó körülményekre – írja az Unilad.

Az általuk összegyűjtött kutatás kulcsfontosságú lehet annak vizsgálatában, hogy az emberekben előforduló génmutációk hogyan növelhetik a rák túlélési esélyeit – átfordítva a forgatókönyvet számos ismert génmutációról, például a BRCA-ról, amelyek rákot okoznak.

A rendelkezésre álló felszerelt GPS nyomkövetőkkel a tudósok adatokat tudtak gyűjteni arról, hogy mekkora sugárzásnak lehetnek kitéve az állatok. Mi is írtunk róla, hogy az elmélet szerint a csernobili kutyák, amelyek az egykori házi kedvencek leszármazottai, rákellenálló képességgel rendelkezhetnek.

A csernobili nukleáris katasztrófáról többet tudhatsz meg az alábbi dokumentumfilmből: