Mutáns kutyák Csernobilban – Az atomkatasztrófa után felgyorsult az evolúció

PUBLIKÁLÁS: 2024. december 02. 14:00

Az evolúciót általában meglehetősen lassú, nehézkes folyamatnak tartják. A Csernobilban élő kutyák azonban az atomkatasztrófa óta eltelt közel negyven év alatt gyors fejlődésen mentek keresztül.

Travelo

A szerző cikkei

Csernobilban az atomkatasztrófa után mutáns kutyák jelentek meg - illusztráció Forrás: Shutterstock/ Anton_Ivanov

Mutáns kutyák Csernobilban – Az atomkatasztrófa után felgyorsult az evolúció

Az IFLScience egy tanulmányában, amelyről az év elején számolt be, a kutatók, akik a csernobili atomerőműben kóborló kutyák vérmintáját elemezték a környező területeken élő kutyákkal, arra a következtetésre jutottak, hogy a robbanás helyéhez legközelebb lévő kutyák DNS-ében eltérések mutatkoznak, amelyek azt mutatják, hogy genetikailag különböznek a kutyáktól a világ többi része.

„Szerintem a tanulmány legfigyelemreméltóbb gondolata az, hogy azonosítjuk a reaktorban és annak árnyékában élő kutyák populációit, és a DNS-profiljukból meg tudjuk állapítani, kik ezek a kutyák és milyen változások történnek bennük" - mondta Elaine Ostrander, a tanulmány szerzője az NIH Nemzeti Humángenom Kutatóintézetének genetikusa.

Jelenleg nem világos, hogy ezek a genetikai különbségek pontosan milyen hatással vannak ezeknek a szívós kutyáknak az egészségére és jellemzőire.

A csernobili reaktorrobbanás után elsőként harcoló tűzoltók emlékműve. A férfiak nem viseltek semmilyen felszerelést a radioaktív sugárzás ellen Forrás: Shutterstock/Barbara Bednarz

Felgyorsult az evolúció a radioaktív sugárzás miatt

Azonban nem ők az egyetlen faj, amely látszólag az atomkatasztrófa nyomán fejlődött tovább.

A környéken élő farkasok genetikáját vizsgáló újabb kutatások arra utalnak, hogy védelmet fejlesztettek ki a rák ellen.

Egy másik tanulmány szerint a kizárási zónában élő levelibékák sokkal sötétebbek, mint a kint élők. Ez a különleges alkalmazkodás csökkenthette a sugárzás negatív hatásait azáltal, hogy a sötétebb színű békákat magasabb melaninszinttel látta el.

Miért történik ez? Bár maga a tanulmány nem magyarázza meg, hogy a csernobili kutyák genetikailag miért különböznek a világ más, kevésbé radioaktív területein élő testvéreiktől, a sugárzás számos módon befolyásolhatja az állatok populációit.

Az Ázsiában őshonos, przsevalszkij lovak veszélyeztetett faj, de meglepő módon szaporodni is képes a sugárzással legsúlyosabban terhelt övezetben is Forrás: AFP/Sergei Supinsky

A radioaktív sugárzás hatásai

Egy 2020-as tanulmány szerint az egyik lehetséges ok az, hogy a radioaktív sugárzás mutációkat okozhat, amelyek hatással vannak a szülőről a gyermekre átadó genetikai variációk változásaihoz.

Egy további magyarázat az, hogy azok az egyedek, akik nem tudnak megbirkózni a radioaktivitás hatásával, elpusztulnak, így a populáció jobban megfelel az új környezetüknek.

Ennek viszont ellentétes hatása van: csökkenti a genetikai variáció sokféleségét.

2022-ben a kutatók megmérték a csernobili tavakban élő vízibolhafajok genetikai sokféleségét, és megállapították, hogy a genetikai diverzitás szintje magasabb azokban a tavakban, amelyek nagyobb sugárzást kaptak. Ez arra utal – legalábbis ebben az esetben –, hogy a mutáció volt az elsődleges evolúciós erő, amely a vízi poloska génjeit befolyásolta.

Azonban maguk a kutatók is rá akartak mutatni, hogy a tanulmány korrelációs és nem okozati összefüggést mutatott, így nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy a mutáció volt a fajokat megváltoztató erő. Ugyanígy nem azt jelenti, hogy ugyanazok a folyamatok mentek végbe a helyi kutyák populációiban.

Egyértelmű, hogy a csernobili kölykökben megfigyelt genetikai változások azt a meglepően gyors evolúciós folyamatokat demonstrálják, amelyek a környezeti változások által érintett populációkban előfordulhatnak.

Nézd meg az alábbi dokumentumfilmet a csernobili atomkatasztrófáról: