Így élnek a világ leghidegebb városában, ahol mínusz 60 fok van

Így élnek a jakutok a világ leghidegebb városában, Ojmjakonban

A három időzónában elhelyezkedő Jakutföld, hivatalos nevén Szaha Köztársaság, az Oroszországi Föderáció egyik alkotórésze, összterülete 3. 103 200 négyzetkilométer. Itt élnek a jakutok, és itt található a világ leghidegebb városa, Ojmjakon is. Jakutföld hatalmas területét hosszú tél (6,5-9 hónap) és rövid nyár jellemzi.

A nyári hónapokban Jakutia északi részén állandó a világosság, télen pedig folyamatosan sötétség honol, a hőmérséklet pedig a keleti hegyláncok völgyeiben elérheti a -71 celsius fokot.

Általában Jakutföldről származnak azok az internetet bejárt fotók, amiken az ott élőknek nem csak a szempilláira, de minden másra vastagon ráfagy a jég. A Föld leghidegebb települése is itt található, a háromszáz lakost számláló Ojmjakon, ahol, ha éppen „csak" mínusz negyven fok van, a helyiek jeges fürdőt vesznek a szabadban.

A türk népek keveredéséből létrejött jakut nép még a 13. században Közép-Ázsiából vándorolt északra – ennek köszönhető külső megjelenésükben a mongoloid jelleg – és miután legyőzték a helyi őslakosokat letelepedtek a folyó és álló vizekben gazdag Jakutföldön, melynek nagy részét jég és tűlevelű erdőkből álló tajga teszi ki.

Ojmjakon Kelet-Szibériában, Jakutföldön fekszik, az Ingyigirka-folyó partján. Bár az egész régióra jellemző a farkasordító hideg, ez a falu még inkább ki van téve a jeges időjárásnak, mivel egy völgyben fekszik, ahol könnyen megül a hideg.

Hogy mennyire megszokott errefelé ez a számunkra elképzelhetetlen, csontig hatoló hideg, azt jól példázzák az iskolai szabályok: amíg mínusz 55 foknál enyhébb az idő, az idősebb diákok nem mentesülhetnek az iskolalátogatás alól, és a 7 és 14 év közötti gyerekek esetében is csak egy kicsit megengedőbbek: náluk mínusz 53 fok ez a határ.

Egy átlagos reggel sok házban úgy kezdődik, hogy a folyóról hozott jégtömböt felteszik a fatüzelésű kemencére melegedni, hogy legyen mosdóvizük. A legtöbb helyen ugyanis nincsenek vízvezetékek, mert azok elfagynának a földben.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a toalett is a házon kívül kapott helyet. Az egyetlen építőanyag, ami ezt képes kibírni, az a fa, így a falu minden háza és az 1932-ből származó iskola is fából épült.

A helyiek jórészt állattenyésztésből és halászatból élnek. A lékhorgászok dolgát megkönnyíti, hogy a 0 fokos vízből kihalászott hal a szabad levegőn azon nyomban megfagy, és pont úgy néz ki, mint amikor mi otthon elővesszük a mélyhűtőből. Természetesen a zöldség és a gyümölcs sem terem meg itt, ezért a piacon többnyire halat és húst árulnak.

A helyiek prémes sapkát, gyapjúsálat, hosszú bundát, vastag filctalpú, rénszarvasprémes csizmát viselnek a hideg ellen.

Az alábbi videóból még többet megtudhatsz a jég birodalmában elterülő városról: