Tavakat találtak a Vörös-tenger fenekén

A Vörös-tengerben felfedezett ritka, mélytengeri, sósvizes medencék a régióban több évezredet átívelő környezeti változásokra utalhatnak, és akár a földi élet eredetére is fényt deríthetnek – állapítja meg egy új tanulmány a LiveScience oldalán.

A mélytengeri sós medencék olyan hipersós tavak, amelyek a tengerfenéken képződnek. Különleges kémiai összetételük és oxigénmentességük miatt a Föld legszélsőségesebb környezetei közé tartoznak.

"Jelenlegi ismereteink szerint az élet a bolygón a tenger mélyén keletkezett, szinte biztosan oxigénmentes körülmények között" – mondta Sam Purkis, a tanulmány vezető szerzője, a Miami Egyetem Tengeri Geotudományi Tanszékének professzora. A sós medencék olyan mikrobiális felfedezéseket is eredményezhetnek, amelyek hozzájárulhatnak új gyógyszerek kifejlesztéséhez, tette hozzá Purkis. "Korábban is antibakteriális és rákellenes tulajdonságokkal rendelkező molekulákat izoláltak a sós medencékben élő mélytengeri mikrobákból."

A tudósok mindössze néhány tucat mélytengeri sós medencéről tudnak az egész világon, a legtöbbjük a Mexikói-öbölben, a Földközi-tengerben és a Vörös-tengerben található, a legnagyobbak körübelül 2,6 négyzetkilométeresek.

Közülük a Vörös-tenger rendelkezik a legtöbb ismert mélytengeri sós medencével, melyek a miocén korszakban (körülbelül 23–5,3 millió évvel ezelőtt) lerakódott ásványok feloldódásából jöttek létre, amikor a térség tengerszintje alacsonyabb volt. Eddig a Vörös-tenger összes ismert mélytengeri sósvizes medencéje legalább 25 km-re volt a parttól, de a tudósok most mindössze 2 km-re a parttól, az Akabai-öbölben találtak tavakat.

A kutatók a medencéket egy 2020-as expedíció során fedezték fel az OceanXplorer kutatóhajóján. Ezek a medencék 1,7 kilométerrel a felszín alatt találhatók, a legnagyobb közülük 10 ezer négyzetméteres. "Ekkora mélységben már nem sok élet van a tengerfenéken, de a sós medencékben gazdag oázisok alakulnak ki" - mondta Purkis.

A mikrobák vonzzák az állatokat, a környéken halak és rákok gyűjtenek táplálékot. Bár a mikroorganizmusok jól érzik magukat a tavakban, az oxigénhiány miatt a beléjük tévedő állatok szinte azonnal elkábulnak vagy elpusztulnak. A tengeri ragadozók általában ezekből az áldozatokból fogyasztanak.

A tudósok azt remélik, hogy hamarosan visszatérhetnek a sós medencékhez és folytathatják a kutatásokat mélyebben, egészen az ókorig.