Elképesztő felfedezést tett egy csapat archeológus. Délkelet-Ázsiában ugyanis megtalálták a világ legősibbnek tartott múmiáit, amelyek a szakértők szerint átírhatják az emberi történelem korai szakaszát. A maradványokról úgy vélik, akár 12 ezer évesek is lehetnek. Ez pedig arra utal, hogy a korai vadászó-gyűjtögető társadalmak már akkor is végeztek szándékos mumifikálási szertartásokat.
A régészek 54 temetkezést vizsgáltak meg 11 régészeti lelőhelyről, és olyan emberi maradványokat találtak, amelyeket összegörnyedt vagy guggoló testhelyzetben temettek el, sőt a halál utáni feldarabolás és égetés nyomait is kimutatták. Tanulmányuk szerint több holttestet tűz fölé helyezve füstöléssel szárítottak ki. Ugyanazzal a módszerrel, amelyet a mai napig alkalmaznak az ausztrál őslakosok és az új-guineai hegyvidéki népek.
Ez a bizonyíték azért nagy volumenű, mert azt bizonyítja, hogy a mumifikálás már 5000 évvel korábban létezett, mint azt korábban gondolták. Eddig ugyanis a legrégebbi ismert múmiák kb. 7 ezer évesek voltak. A mumifikáció lényege a füstölés, mivel alacsony hő hatására a test lassan felmelegszik, és a szövetekből eltávozik a nedvesség, miközben a test nem pusztul el. A füstnek antimikrobiális hatása van, amely megakadályozza a baktériumok és gombák elszaporodását, így a bomlást is. A folyamat akár több hétig is eltarthatott, de eredményeként a bőr, az inak, sőt olykor a belső szervek is sokkal tovább megőrződnek, mint egy hagyományos temetésnél.
A 11 különböző lelőhelyen talált múmiák tehát arra utalnak, hogy a szándékos mumifikálás már a késői pleisztocénben és a korai holocénben is elterjedt volt már Délkelet-Ázsiában
- írja a LadBible hozzátéve, a legtöbb csontvázat oldalt fekvő vagy épp guggolt testhelyzetben találták a temetkezéseken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.