Sokkot kaptak a vadászok: így kerülhettek a műlábak a tiszajenői erdőbe

PUBLIKÁLÁS: 2026. február 23. 21:15

Nem éppen hétköznapi látvány fogadta az egyik csendes kis Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei település lakóit, dúvadgyérítés közben. Tiszajenő határa pillanatok alatt horrorfilm-díszletté változott, amikor a kora reggeli órákban a vadászok nem a ragadozókkal, hanem valami sokkal bizarrabb látvánnyal találták szembe magukat.

GUY

A szerző cikkei

Rutinmunkának indult, de a magyar vadásztörténet egyik legbizarrabb sztorija kerekedett abból, ami szombat hajnalban, a Tiszajenő környéki dűlőkön történt. A SZOLJON.hu beszámolója szerint ugyanis a dúvadgyérítésre összegyűlt társaság egyik hajtója alaposan meglepődött: mintegy 40 darab műlábbal találta szembe magát egy félreeső helyen.

Rejtélyes műlábak Tiszajenő határában

A helyszínen „ottfelejtett” különböző típusú és állapotú művégtagok látványa előtt értetlenül álltak a helybéliek. Az orvosi segédeszközök között volt régebbi, fából készült darab, de modern, szénszálas technológiájú protézis is.

A látvány annyira szürreális és felkavaró volt, hogy a vadászatot azonnali hatállyal lefújták.

Tiszajenőn azóta másról sem beszélnek. A helyi kisboltban és a kocsmában is egymást érik a teóriák. Hogy kiderítsük, miként kerül negyven értékes (vagy éppen kiselejtezett) gyógyászati segédeszköz egy isten háta mögötti dűlőút mellé. Megkerestük Dr. Bense Tamás háziorvost, aki az ellátórendszer ismeretében előállt egy lehetséges és logikus magyarázattal a szokatlan eset kapcsán.

Józan gondolkodású emberként nekem meggyőződésem, hogy ennyi művégtagot egyszerre nem egyénileg dobtak ki a tulajdonosaik. Tehát, ha valakinek mondjuk két ilyen művégtagja van, akkor is van egy kihordási idejük ezeknek, amíg nem is igényelhető új. Vagyis egy ember kizárt, hogy ennyit össze tudjon gyűjteni!

– árulta el Dr. Bense Tamás, háziorvos a Bors megkeresésére.

A szakembernek arról is van kézenfekvő elképzelése, hogy honnan és miért kerülhetett a szokatlan illegális hulladék a település határába.

Azt tudom a leginkább elképzelni, hogy egy ilyen eszközök forgalmazásával, javításával vagy gyártásával foglalkozó cégnél felgyülemlettek azok a művégtagok, amelyekre különböző okokból nem tartottak igényt a tulajdonosaik. Így azért egy bizonyos idő után össze tud gyűlni ennyi műláb. Szerintem ezért a legvalószínűbb az, hogy a művégtagokkal foglalkozó cég részéről valaki így szabadult meg ezektől az eszközöktől, amik egyébként orvosi segédeszközként nem átlagos hulladéknak számítanak, de ezzel a módszerrel gyorsabban és egyszerűbben lehetett megválni ezektől.

A hatóságok egyelőre szűkszavúak, de az biztos: Tiszajenő határa mostantól nem csak a vadakról, hanem a „negyven láb rejtélyéről” is híres lesz.