
Mariann már 20 éve minden napját annak szenteli, hogy lányát ápolja. A budapesti család története 2004-ben szomorú fordulatot vett, amikor a korábbi fitneszversenyző, sportos, életvidám kislányukat egy szörnyű baleset érte. A korábban egészséges kislány kerekesszékbe kényszerült. Mariann élete azóta minden egyes nap Tíciáról szól. Egy anya soha nem adja fel a reményt, a végsőkig elmegy, ha a gyermekéről van szó. Így tesz Mariann is. Állandóan azon gondolkodik milyen új terápiát, műtétet lehetne kipróbálni, hogy Tici egy sokkal önállóbb és boldogabb életet élhessen, hogy a mindennapok ne csak egy fájdalommal és küzdelemmel teli vegetációról szóljanak, hanem legyen bennük élet és boldogság. A család jelenleg egy Barcelonában elérhető műtétre gyűjt, ami enyhítené Tici fájdalmait.

Tícia 7 éves korától kezdve keményen küzdött az álmáért: fitneszversenyző szeretett volna lenni. A rengeteg edzés meghozta gyümölcsét, 10 éves korában ugyanis részt vett élete első versenyén. Tragikus, hogy ez volt egyben az utolsó is. A negyedik osztály után, a nyári szünet egyik napján Tici családjával strandolni ment, ahol egy váratlan baleset érte a kislányt. Valaki vélhetően túl közel csúszhatott le utána a csúszdán, a medencébe érkezve pedig fejbe rúgta a kislányt, aki az ütéstől elájult. Tici perceket töltött a víz alá merülve, mire valaki észrevette és partra húzta. Sokáig küzdöttek a kislány életéért, akit végül a kiérkező mentők mentettek meg. Ezt követően a kislány egy évig éber kómában élt, majd egy úgynevezett mozaik tudatos állapotba került: volt, hogy lehetett vele kommunikálni, de volt, hogy nem.
Teltek az évek, ez idő alatt Tícia osztálytársai felsősök lettek, sportversenyeken teljesítettek, majd elballagtak és egy új középiskolában folytatták útjukat. Tici kamaszkora ehelyett bizonytalansággal és félelemmel volt tele.
Az sem volt biztos, hogy egyáltalán életben tud maradni. Egész sokáig tartott ez az időszak. Nagyon nehéz volt elfogadni azt a helyzetet, hogy egy egészséges kislányból olyan valaki lett, aki küzd az életéért folyamatosan
– mesélte lapunknak korábban Mariann.
Mariann folyamatosan azon gondolkodott, hogyan tud lányának egy élhetőbb életet biztosítani.
Lányával kifejlesztettek például egy saját kommunikációs csatornát, ahol Tici anyukája kezére koppintva kommunikál. Ez a módszer végül olyan sikeresnek bizonyult, hogy ezáltal Tici el tudta végezni a hátralévő általános iskolás osztályokat, végül pedig megszerezte a nyolcadikos bizonyítványt is.
Ticihez éveken keresztül járt egy konduktor, Márta néni, akinek köszönhetően rengeteget javult a fiatal lány állapota. Tici ma már tudja mozgatni a végtagjait, sőt, járógép segítségével járni is tud. Három komolyabb műtéten esett már át, amit a Barcelonában praktizáló Nazarov doktor végzett el Ticin. Ezek a műtétek sokat segítettek a kötött izomzatán, hogy később az oropédiai műtét jól sikerüljön. A pécsi klinikán végül a közel 90 fokos gerincferdülését is sikerült kiegyenesíteni. Az egyik műtét során Tici azonban elvesztette a combcsontja egy részét. Ez volt annak az ára, hogy lábra tudjon állni, emiatt viszont az egyik lába rövidebb.

A család most egy újabb műtétre gyűjt, Tici állapota ugyanis az utóbbi időben romlani kezdett. Az oly sokat segítő konduktor nyugdíjba ment, így sajnos rendszeres fejlesztésre jelenleg nincs lehetőség. Ráadásul a család életébe nemrég egy magánéleti változás is beállt, amire Tici úgy reagált, hogy szó szerint befeszült, izomzata sokkal kötöttebb lett. Ezenkívül Tici nagyon lefogyott, az evés pedig nehézséget okoz neki: egyrészt a lelki okok, másrészt a letapadt izomzat miatt.
"Sokat segített, amikor rendszeresen járt hozzánk Márta néni, azok nagyon szép évek voltak. Ha ő nem lett volna, nem jött volna ki Tici abból az állapotból."
Mariann elmesélte nekünk, hogy a gyűjtésbe nagyon sokan bekapcsolódtak, amiért rendkívül hálás. A célösszeg fele azonban még hiányzik, a család pedig egyedül nem tudja vállalni a műtétet és az azzal járó költségeket. Ugyanakkor még a műtét sem minden, sok mindenre van szükség, hogy Tici állapota újra javulást mutasson.
A gyűjtésnek ugyan elsődleges célja, hogy a műtétre összegyűljön a szükséges összeg, de pozitív hozadéka még, hogy sok új kapcsolat jön létre, akár baráti is. Így a többi problémára is adódhat megoldás, ami nem csak pénz kérdése. Ki kellene alakítani otthon tornasarkot Ticinek, hogy bizonyos feladatokat napi rendszerességgel végezhessen. Ehhez kellene függesztőrács, ami a terhelésmentes mozgását biztosítja. Kellene találnunk házhoz járó gyógytornászt, konduktort, aki segítene nekünk körülbelül heti kétszer. Jó lenne valamilyen értelmi fejlesztés is, nem feltétlenül szakszerű, de mindenképp valami, vagy valaki aki segítené a kommunikációt. Lelkileg is erősíteni kell őt, hogy "embernek" érezhesse magát, olyan közösség, élmények kellenének, ahol nem csak "néz", mert nem tud beszélni, hanem valakik célzottan vele kommunikálnak... erre kellenek ötletek. És kellene egy becsületes és ügyes szakember, aki segít akadálymentesíteni a fürdőt, mert most elég horror a fürdés
– ecsetelte a lapunknak Mariann.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.