Kara Carpenter remegett a testvére autójának hátsó ülésén, hálózsákjába burkolózva. Semennyi ruha- vagy takaróréteg nem tudta felmelegíteni, miközben minden porcikája fájt, a gyomra kavargott, és nem tudta lerázni a baljós érzést, hogy valami szörnyű baj van.
2021 Hálaadás hete volt, és ő a testvérével az arkansasi Ouachita-hegység mélyén túrázott, de ez az éjszaka más volt, ugyanis szörnyű rosszullét kezdte el gyötörni a 31 éves nőt. Egy-két napon belül teljesen meg kellett szakítaniuk a túrát, és egy közeli szálláson, Little Rock városában foglaltak szobát, annak reményében, hogy jobban lesz Carpenter, de mindezek ellenére leírhatatlan fájdalommal ébredt, és hólyagokat fedezett fel a szája körül.
Végül november 24-én rohantak egy sürgősségi klinikára, attól tartva, hogy valami sokkal súlyosabb áll a szokatlan tünetek mögött. Az orvosok húgyúti fertőzést, egy nem azonosított streptococcus vírust és kötőhártya-gyulladást diagnosztizáltak, mindezek ellenére a szállodába, Carpenter tünetei gyorsan súlyosbodtak.
Másnap a testvérek körülbelül egy órát utaztak egy kórházba Hot Springsben, remélve, hogy komolyan veszik a tüneteit. Ekkorra Carpenter testén már súlyos tünetek mutatkoztak, egyre több hólyag volt a szájában, vöröses árnyalatú lett bőre, kiütései lettek és arca felpuffadt.
Amikor 2021. november 25-én megérkeztek a kórházba, a személyzet azonnal triázsba vitte. A kórházban a szemei már annyira bevéreztek, hogy nem látszott a fehérjük.
Égnek a szemeim! Olyan, mintha serpenyőn égetnék őket! Mintha rátapostak volna!
- kiabálta a fiatal nő a folyosón a fájdalomtól.
Röviddel ezután teljesen elvesztette látását. Napokig az orvosok sem tudták, mi baja lehet.
Mivel Carpenter apja orvos, a család tudta, hogyan lépjen krízishelyzetben. Ő és négy testvére kutattak a tünetek után, orvosi kapcsolatokat mozgósítottak, és mindent bevetettek, végül apja és a nővére javasolták a Stevens-Johnson-szindrómát (SJS), amit ritka, súlyos és potenciálisan halálos allergiás reakció.
Az orvosok is megerősítették a diagnózist, és a kezelése a protokoll szerint haladt tovább. Éjszaka egy kis orvosi repülőgéppel, hat mentővel Houstonba, egy 1-es szintű traumaközpontba szállították, és órákkal később megtörtént az első szemműtéte.
Ez a szindróma a test nyálkahártyáját támadja meg, ami minden belső szervet borít. Olyan, mintha belülről égne az ember... A bőröm nagy darabokban hámlott le.
- magyarázta Carpenter.
Carpenter a következő 28 napot az intenzív osztályon töltötte. Szemei különösen veszélyben voltak, ezért az orvosok amnionhártya-átültetést végeztek, majd összevarrták a szemhéjait, hogy védjék a hegszövettől.
Nem volt mód megállítani az SJS-t, az orvosok csak a tüneteket tudták kezelni, remélve, hogy a beavatkozások csökkentik a pusztítást. Carpentert a legerősebb fájdalomcsillapítókkal kezelték, miközben szondával etették, mivel szája teljesen szétégett.
Látása nélkül más érzékszerveire támaszkodott a fiatal nőt, azonban járni is újra kellett tanulnia, mivel lábai teljesen legyengültek. Először lassan járni kezdett járókerettel, eközben a látása is visszatért, eleinte homályosan.
2021. december 23-án Carpenter végre elhagyhatta az intenzív osztályt, és meglephette a családját karácsonyra. Mindezek ellenére tudta, hogy még nincs vége a hosszas egészségügyi útnak.
A következő hónapok újabb műtéteket, végtelen vizsgálatokat és kétségbeesett kutatást hoztak. Végül 2022 júniusában hallott az autológ szérumcseppekről, saját vérplazmából készített szemcseppről, amelyek javítottak szaruhártyáján. Egy hónappal később Carpenter PROSE-lencséket kapott speciális szklerális lencséket, amelyek védik és gyógyítják a szemet.
Ahogy a szemei stabilizálódtak, a teste helyreállítására koncentrált.
Éppen amikor az élet újra kezdett kiteljesedni, Carpenter teste ismét összeomlott. 2023 végére súlyos ízületi merevség jelentkezett nála.
Decemberben rheumatoid arthritis-t diagnosztizáltak, amelyet valószínűleg a szervezetét ért hatalmas stressz váltott ki. Erős gyógyszerek reményt adtak a tünetek enyhülésére, de szervezet rosszul reagált ezekre. Carpenter 7-8 különböző gyógyszert is kipróbált a betegség kezelésére, mindegyik saját mellékhatásokkal és komplikációkkal járt. Ez az újabb visszaesés azonban megtanított neki valami fontosat, a gyógyulás nem lineáris folyamat.
Ebben az időszakban kezdett el Carpenter, immár 34 évesen, nyíltan beszélni TikTokon a Stevens-Johnson-szindrómáról és egészségügyi útjáról. Azóta emberek millióihoz jutott el a története - írta a People.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.