Sikerült megoldani a torinói lepel rejtélyét? Egy szakértő azt állítja, Jézus vércsoportját is ismeri

Jézus Krisztus
PUBLIKÁLÁS: 2025. augusztus 16. 07:30
A torinói lepel évtizedek óta vita tárgyát képezi.

A torinói lepel – amelyről úgy tartják, Jézus Krisztus temetkezési leple volt –, talán a világ egyik legtöbbet vizsgált lelete, és már hosszú évek óta heves vita folyik róla a tudósok körében. Bár az 1980-as években végzett radiokarbonos kormeghatározás középkori eredetet tárt fel, egyes tudósok szerint a vásznon található vérfoltok másra utalnak. Ez az elmélet megkérdőjelezi azt a közelmúltbeli állítást is, miszerint a lepel soha nem érintkezett Jézussal. Dr. Jeremiah Johnston bibliakutató nemrég a Tucker Carlson Networknek elárulta, az 1990-es években végzett tesztek AB vércsoportot azonosítottak a leplen.

godfr535541a
Évek óta vita tárgyát képezi a híres torinói lepel / ©Godong/Leemage (Photo by Pascal Deloche / Godong / leemage / Leemage via AFP)
Fotó: Leemage via AFP

A leplen lévő vér AB vércsoportú, amelyet szemita vérként azonosítottak - ami a lakosságnak mindössze hat százalékánál van jelen -, megerősítve, hogy emberi és egy férfié volt, ami kizárja az állati vér vagy az átverés lehetőségét

- jelentette ki Dr. Johnston.

Valójában meg kellene ölni valakit, ha reprodukálni akarnánk a lepel másolatát, mivel a halotti szemfedő mindenhol tele van halál előtti és utáni vérrel 

- tette hozzá a tudós.

A leplen található, mind a halál előtti, mind a halál utáni vérnyomok jelenléte szokatlan, és a természetes bomlással ellentétes folyamatokra utalnak, amelyeket egyesek a feltámadásról szóló beszámolókkal összhangban lévőnek értelmeznek. Dr. Kelly Kearse immunológus viszont, aki kiterjedt kutatásokat végzett a torinói lepelről, kétségbe vonta azt az állítást, hogy a leplen lévő vér AB csoportú: azt állította, a vizsgálati módszerek nincsenek kellően ellenőrizve, és álpozitív eredményeket adhatnak olyan szennyező tényezők miatt, mint a baktériumok vagy a vér évszázadok alatti lebomlása.

A vércsoport meghatározására szolgáló tesztek alapján lehet, hogy AB, de nem hiszem, hogy bármilyen szilárd, tudományos bizonyíték ezt támasztaná alá

– írta egy 2020-as tanulmányban.

Dr. Johnston becslése szerint egyébként körülbelül 700 seb nyoma észlelhető a leplen, ami arra utal, hogy egy súlyosan sebesült férfit burkoltak bele, majd arra is rámutatott, a sérülések összhangban vannak a római keresztre feszítésekről ismert adatokkal – írja a Daily Star.

Annak ellenére, hogy az 1988-as radiokarbonos kormeghatározás 1260 és 1390 közé saccolta a lepel keletkezését, Dr. Johnston állítása szerint csak egy szennyezett sarokfoltot vizsgáltak, nem az eredeti lenvászon darabjait.

 

A teljes vászonról sosem készült radiokarbonos kormeghatározás, csak a bal felső sarokban lévő, szennyezett darabról

 – jelentette ki.

 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.