A torinói lepel – amelyről úgy tartják, Jézus Krisztus temetkezési leple volt –, talán a világ egyik legtöbbet vizsgált lelete, és már hosszú évek óta heves vita folyik róla a tudósok körében. Bár az 1980-as években végzett radiokarbonos kormeghatározás középkori eredetet tárt fel, egyes tudósok szerint a vásznon található vérfoltok másra utalnak. Ez az elmélet megkérdőjelezi azt a közelmúltbeli állítást is, miszerint a lepel soha nem érintkezett Jézussal. Dr. Jeremiah Johnston bibliakutató nemrég a Tucker Carlson Networknek elárulta, az 1990-es években végzett tesztek AB vércsoportot azonosítottak a leplen.
A leplen lévő vér AB vércsoportú, amelyet szemita vérként azonosítottak - ami a lakosságnak mindössze hat százalékánál van jelen -, megerősítve, hogy emberi és egy férfié volt, ami kizárja az állati vér vagy az átverés lehetőségét
- jelentette ki Dr. Johnston.
Valójában meg kellene ölni valakit, ha reprodukálni akarnánk a lepel másolatát, mivel a halotti szemfedő mindenhol tele van halál előtti és utáni vérrel
- tette hozzá a tudós.
A leplen található, mind a halál előtti, mind a halál utáni vérnyomok jelenléte szokatlan, és a természetes bomlással ellentétes folyamatokra utalnak, amelyeket egyesek a feltámadásról szóló beszámolókkal összhangban lévőnek értelmeznek. Dr. Kelly Kearse immunológus viszont, aki kiterjedt kutatásokat végzett a torinói lepelről, kétségbe vonta azt az állítást, hogy a leplen lévő vér AB csoportú: azt állította, a vizsgálati módszerek nincsenek kellően ellenőrizve, és álpozitív eredményeket adhatnak olyan szennyező tényezők miatt, mint a baktériumok vagy a vér évszázadok alatti lebomlása.
A vércsoport meghatározására szolgáló tesztek alapján lehet, hogy AB, de nem hiszem, hogy bármilyen szilárd, tudományos bizonyíték ezt támasztaná alá
– írta egy 2020-as tanulmányban.
Dr. Johnston becslése szerint egyébként körülbelül 700 seb nyoma észlelhető a leplen, ami arra utal, hogy egy súlyosan sebesült férfit burkoltak bele, majd arra is rámutatott, a sérülések összhangban vannak a római keresztre feszítésekről ismert adatokkal – írja a Daily Star.
Annak ellenére, hogy az 1988-as radiokarbonos kormeghatározás 1260 és 1390 közé saccolta a lepel keletkezését, Dr. Johnston állítása szerint csak egy szennyezett sarokfoltot vizsgáltak, nem az eredeti lenvászon darabjait.
A teljes vászonról sosem készült radiokarbonos kormeghatározás, csak a bal felső sarokban lévő, szennyezett darabról
– jelentette ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.