Dávid szavai nem egy motivációs könyv nyitóoldalain tűnnek fel, és nem is egy ismert előadó szájából csendülnek fel. Ezek egy mindössze 24 éves fiatal fiú gondolatai, aki ágyhoz kötve él, beszélni és járni sem tud. Talán épp ez adja azt a különös erőt és mélységet a fiúnak, akinek minden egyes mondata megrendítő. Elképesztő pozitív gondolkodás jellemzi Dávidot!
Dávid története nem egy betegség krónikája. Inkább egy fiú mindennapi gondolatainak és lelkének szárnyalása, aki filozófiai kérdésekről, az élet szeretetéről ír. Bár lélegeztetőgépen él, így nem tud járni vagy beszélni, mégis, a gondolataiban szabadon eljut akárhová.
Rostás Dávid hatéves kora óta küzd a Duchenne-féle izomdisztrófiával, mely egy ritka és súlyos betegség. Fő jellemzője, hogy lassan bénítja meg az izmait. 2018-ban megműtötték, azóta nem tud beszélni, és lélegeztetőgép segíti a mindennapokban. Ennek ellenére erős egyéniség, aki nem fél megírni gondolatait. Az internet világát a fejében úgy járja be, ahogy senki más, inspirálva ezzel környezetét.
Nem vagyok erős minden nap. De mindig eszembe jut, miért nem adom fel. Ez elég nekem.
– írja Dávid, aki a gégemetszés miatt nem tud beszélni.
Az internet Dávid birodalma, ahol szavai hidakká szövődnek, összekötve őt a külvilággal. Versbe és dallamba önti gondolatait, naplóbejegyzések formájában tárja fel lelkének legmélyebb részeit, miközben az élet nagy kérdéseire keresi a válaszokat.
A versek, a gondolatok, a dalok, a naplók, az életem. Egy híd az emberek és köztem.
- teszi hozzá.
Dávid nem írja, hogy könnyű lenne neki, sőt. A sötétséget, a nehézséget nem tagadja. Azonban minden sora egy láng, amit azokban gyújt, akik elvesztek a saját nehézségeikben.
Miért ragyog valaki, aki sem járni, sem beszélni nem tud? A ragyogás nem a mosolygós fényképekhez kötődik, nem a tapsokhoz vagy a teljesítmények számához. A ragyogás jelenlét, a most pillanata, maga a létezés. Nem azt jelenti, hogy mindig boldognak kell lennünk, hanem azt, hogy még mindig itt vagyunk. Ebben a sötétségben elképesztő fényként ragyogni, és pozitívnak maradni, ez az igazán bátor tett. Még a legbátrabb mosoly mögött is lehet fájdalom, és még törékenyen is lehet másokat motiválni.
- osztja meg gondolatait a fiatal fiú.
Ez Dávid valódi ereje, jelen van, létezik. Nap mint nap, ír, érez, és kérdez. Amikor megosztja gondolatait, nemcsak a fájdalmát látjuk, hanem a reményt is.
A lehetetlen nem fal. A lehetetlen csak egy szó, amit akkor használunk, amikor még nem hittünk eléggé. Mindenki gondolatban szabad, még akkor is, ha korlátozottak vagyunk. Mert megkaptuk azt a csodás lehetőséget, hogy lélekben szárnyalhatunk, még ha csak négy fal között és nem fizikailag.
- írja Dávid.
Ez a fiú, aki az ágyában fekszik, valójában napról napra újra és újra elindul, belül, gondolataiban és hitben. Másokat is felemel.
Üzenem mindenkinek, aki a saját harcát vívja, ha nehéz is, ne szégyelljék. Érdemes továbbmenni és lelkileg lendületben maradni, akkor is.
-teszi hozzá.
Ha megérintett, amit írtam, látlak, veled vagyok, érdemes tovább álmodnod. Hiszek benned úgy, ahogyan magamban is.
- zárja gondolatait Dávid.
Ez a súlyos genetikai betegség elsősorban fiúkat érint, és az izmok fokozatos gyengülésével jár. A dystrophin nevű fehérje hiánya okozza, amely elengedhetetlen az izmok működéséhez.
Korábban a betegek gyakran csak a tizenéves vagy húszas éveikig éltek, de a modern orvosi kezeléseknek köszönhetően egyre többen érnek meg akár a 30-as, 40-es éveikig is.
Érdekel még hogyan maradhatsz pozitív a nehézségek ellenére? Nézd meg az alábbi videót!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.