Hányszor normális vagy kóros egy nap szellenteni?

• A szellentés naponta akár 8–25 alkalommal is teljesen normális lehet.
• A gyakori szellentés étrendtől, stressztől és a bélflórától is függ.
• A szellentés csak akkor kóros, ha fájdalom vagy más tünet társul hozzá.

A gázképződés az emésztés természetes velejárója. Az egészséges bélrendszerben naponta többször is távozik levegő a tápcsatornából, ami önmagában nem ad okot aggodalomra. Bizonyos tünetek és tartós panaszok esetén azonban már indokolt lehet kivizsgálni, mi áll a gyakori szellentés mögött.

Mennyi számít normális szellentésnek egy nap?

A tápcsatornában naponta átlagosan 0,5–2 liter gáz képződik. A bélgáz főként öt szagtalan gázból áll: nitrogénből, hidrogénből, szén-dioxidból, metánból és oxigénből, a kellemetlen szagot pedig a kis mennyiségben jelen lévő kéntartalmú vegyületek adják, amelyeket a bélflóra egyes baktériumai termelnek. Az átlagos felnőtt naponta 10–20 alkalommal szellent, de egyes becslések szerint akár 25-szöri szellentés is még normálisnak tekinthető. Ha tehát azon gondolkozol, hányszor normális egy nap szellenteni, a válasz: nagyjából ennyiszer. Ez önmagában nem utal betegségre.
Egyes nemzetközi felmérések szerint az egészséges emberek napi 8–25 alkalommal ürítenek bélgázt, vagyis a viszonylag gyakori szellentés még bőven belefér az élettani tartományba. A mennyiség étrendtől, bélflórától és egyéni érzékenységtől is függ.

Nincs ok aggodalomra, ha:

• a bélgáz mennyisége nagyjából a megszokottnak felel meg,
• többnyire szagtalanul távozik,
• legfeljebb időnként okoz enyhe kellemetlenséget,
• nem jár erős puffadással, hasi görcsökkel vagy fájdalommal,
• nem társul hozzá más tünet, például véres széklet, tartós hasmenés, székrekedés, hányinger vagy láz.

Miért képződik ennyi bélgáz?

A gázképződés fő oka, hogy a vastagbélben élő baktériumok lebontják azokat a szénhidrátokat, amelyek a vékonybélben nem szívódtak fel teljesen. Emellett sok levegőt is lenyelhetünk evés közben, főleg ha kapkodva eszünk vagy szénsavas italokat fogyasztunk. A túlzott levegőnyelés gyakran észrevétlen szokások következménye. Előfordulhat gyors ivás, szívószál használata, nagy adagok egyszerre történő elfogyasztása, vagy akár szorongás miatti kapkodó légzés során is.

Gyakori kiváltó tényezők:

• gyors evés, rágózás, dohányzás,
• szénsavas italok,
• nagyobb mennyiségű bab, káposztafélék, teljes kiőrlésű gabonák,
• mesterséges édesítőszerek,
• rostszegény étrend.

Bizonyos ételek különösen hajlamosíthatnak gázképződésre. Ilyenek a lencse, a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a búzakorpa, a fruktózban gazdag gyümölcsök, valamint a laktózt tartalmazó tejtermékek az arra érzékenyeknél. 

A stressz is hatással lehet az emésztésre. Sokan tapasztalják, hogy feszültebb időszakokban gyakoribbá válik a puffadás és a szellentés. A szorongás befolyásolhatja a bélmozgást, és fokozhatja a levegőnyelést is. Az antibiotikumok szedése szintén átmeneti változást okozhat a bélflórában. Mivel ezek a gyógyszerek nemcsak a kórokozókat, hanem a hasznos baktériumokat is érinthetik, egyeseknél fokozott gázképződés, hasmenés vagy irritábilis bél szindrómára emlékeztető tünetek jelentkezhetnek.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Előfordulhat, hogy a bélgáz mennyisége önmagában nem kiugróan magas, mégis kellemetlen, visszatérő panaszokat okoz. Ilyenkor gyakran valamilyen működési zavar vagy betegség húzódik meg a háttérben. Érdemes kivizsgáltatni a panaszt, ha a haspuffadás rendszeresen jelentkezik, és nem múlik el életmódbeli változtatásokra sem.

A túlzott gázképződés akkor igényel kivizsgálást, ha:

• erős, görcsös hasi fájdalommal jár,
• tartós, feszítő puffadás jelentkezik,
• megváltoznak a székelési szokások,
• visszatérő hasmenés vagy székrekedés társul hozzá,
• fogyás, hányinger vagy láz is megjelenik.

Orvosi vizsgálat indokolt akkor is, ha véres széklet, megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenés, széklet-visszatartási nehézség vagy fertőzésre utaló tünetek – például hidegrázás, izomfájdalom – jelentkeznek. Ilyenkor felmerülhet például a laktózintolerancia, fruktóz-felszívódási zavar, gluténérzékenység, irritábilis bél szindróma (IBS) vagy akár a vékonybél bakteriális túlszaporodása (SIBO) is.

7 tipp a túlzott gázképződés ellen

Az első lépés az életmódbeli szokások átgondolása.

1. Érdemes lassabban enni, alaposan megrágni a falatokat, kerülni a rágógumit és a túl sok szénsavas italt.
2. Segíthet egy egyszerű étkezési napló is, amelyből kiderül, mely ételek után jelentkeznek a tünetek.
3. A kisebb adagok, a nap folyamán elosztott étkezések és a tudatos, nyugodt evés csökkenthetik a levegőnyelést.
4. A napi legalább 30 perc mozgás támogatja a bélmozgást és segíthet megelőzni a székrekedést.
5. A megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres mozgás és a rostban gazdag, kiegyensúlyozott étrend támogatja az egészséges bélműködést.
6. Laktózintolerancia esetén laktáz enzim pótlása vagy a tejtermékek kerülése hozhat javulást.
7. Egyes esetekben vény nélkül kapható készítmények is enyhíthetik a panaszokat. 

Ha a panaszok tartósak vagy visszatérők, gasztroenterológiai vizsgálat javasolt. A háttérben sokszor kezelhető eltérés áll, és a célzott diéta vagy szükség esetén gyógyszeres terápia megszüntetheti a kellemetlenségeket.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: