Öt nap alatt kifogyna az ország egy nélkülözhetetlen vérkészlete – fontos üzenet véradók napján

PUBLIKÁLÁS: 2025. november 27. 08:15

Az ünnepek körül mindenki ezerfelé figyel: ajándékokat keresünk, szervezkedünk, főzünk, próbálunk mindent egyszerre intézni. Ilyenkor kevesebben gondolnak a véradásra, pedig a kórházakban nincs megállás, ott az ünnepek alatt is ugyanúgy szükség van vérkészítményekre, mint bármelyik hétköznap.

Porosz Viktória

A szerző cikkei

A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt években csökkent a véradók száma, és ez a mindennapok szintjén is érezhető. A rohanás, a programok, a teendők könnyen háttérbe szorítják a véradást, pedig a betegeknek minden egyes nap szükségük van a friss készítményekre.

Fiatal nő véradás közben — Az ünnepi időszakban is nagy szükség van a véradásra
Fotó: 123RF

A vérlemezke mindössze öt napig tárolható, ezért fontos a napi utánpótlás.
Kiemelt kampányokkal ösztönzik a véradókat.
Az irányított véradás lényege, hogy személyesen is megszólítja az embereket.
A vérellátás folyamatos és kiszámítható működése életeket ment.

A véradás fontosságára figyelmeztet a Magyar Véradók Napja

November 27-én, a véradók napja alkalmából dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogyan működik a rendszer és milyen nehézségekkel járnak a hosszabb leállások, a véradás sikerességének legfontosabb feltétele ugyanis az egyenletesség.

Napi szinten 1600–1800 jelentkezőre van szükségünk – ez hétköznapokra vetített szám, mert akkor jóval több vért veszünk, mint hétvégén. Ez éves szinten nagyjából 400 ezer jelentkezőt jelent. Közülük nem mindenki ad ténylegesen vért, de tavaly például kicsivel több mint 350 ezer egységet vettünk le, vagyis körülbelül 240 ezer fő volt a véradók száma

– magyarázta dr. Nagy Sándor főigazgató-helyettes. Hozzátette: van, aki egy évben többször ad vért, mások csak egyszer – így áll össze az a stabil bázis, amire az ellátás támaszkodik.

Elszomorító ugyanakkor, hogy a véradók száma évről évre csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010-ben még 485 ezer 197 ember jelentkezett véradásra és 418 ezer 794 egységnyi vér levétele történt. Ehhez képest 2015-ben 475 ezer 324 ember jelentkezett és 401 ezer 452 egységnyi vért vettek le, majd 2020-ban ezek a számok 378 ezer 985 véradásra jelentkező donorra, valamint 326 ezer 310 egységnyi levett vérre csökkentek. Habár azóta növekvő tendenciát mutatnak az adatok, a 2024-es, dr. Nagy Sándor által említett számok még mindig nem közelítik meg a 2010-es adatokat.

„Az Országos Vérellátó Szolgálatnál folyamatosan monitorozzuk a készleteket, és előre megvannak a gyűjtési terveink. Ezek egy hónapra előre gyakorlatilag véglegesek. A készletet 5 napos szinten próbáljuk tartani, mert a legrövidebb lejáratú készítmények – például a vérlemezke-koncentrátum – csak 5 napig tárolhatók. Ez a legsúlyosabb megbetegedésekben szenvedők ellátásához nélkülözhetetlen, ezért itt nem engedhetünk ingadozást” – hangsúlyozta dr. Nagy Sándor, felhívva a figyelmet, hogy az ellátás biztonsága a folyamatos, egyenletes vérgyűjtésen múlik.

Mindennap 40–60 helyszínen történik véradás, országszerte több ezer véradót szólítunk meg. A köztudatban is igyekszünk jelen lenni, hogy mindenki érezze: véradás nélkül nem működhet az egészségügyi rendszer.

Mi motiválja az embereket véradásra?

Irányított véradás során a donor megjelölheti, kinek szeretné felajánlani az általa adott vérből készülő vérkészítményt. A személyes motiváció sokszor még azokat is véradásra sarkallja, akik egyébként sosem mennének.

Sokan addig nem érzik magukat érintettnek, amíg a probléma nem jelenik meg a közvetlen környezetükben. Amikor azonban valaki hozzátartozójának van szüksége vérre, akkor az illető elgondolkodik rajta, hogy neki is el kellene menni. Az irányított véradás lényege, hogy érintettnek, megszólítottnak érzi magát az is, aki talán sosem menne el vért adni. Így viszont veszi a bátorságot és elmegy.

Miért nehéz az ünnepek környéke?

A tervezett véradási események között vannak munkahelyi, közösségi és intézeti alkalmak is. A vármegyei vérellátók minden munkanapon nyitva tartanak, és fogadják a véradókat. Emellett vannak egy-egy napos kiemelt kampányok: ilyen volt például az anyák napjához kapcsolódó kampány május 1-én, vagy a hosszabb munkaszüneti időszak áthidalása miatt meghirdetett program október 25-én.

Hasonló lesz december 27-e is, hiszen öt egymást követő munkaszüneti napot nem lehet vérgyűjtés nélkül átvészelni, valamint 2026. január 3-án is indul egy kampány. Ezekre az időszakokra külön készül az Országos Vérellátó Szolgálat.

Vannak hosszabb, tematikus kampányok is, például a civil véradói hetek, a kormánytisztviselői véradó hét, a Bankszövetséggel közös véradó hét, illetve a felsőoktatási véradó verseny, amely egy teljes tanéven át fut.

Véradást szimbolizáló szív alakzat egy kézben — Az Országos Vérellátó Szolgálat kiemelt kampányokat is szervez, hogy a vérellátás ne kerüljön veszélybe az ünnepek alatt se
Fotó: Kinga Krzeminska / GettyImages

Három készítmény egy véradásból

Az Országos Vérellátó Szolgálat szlogene úgy szól: „Adj vért, ments meg három életet!” – egy ember levett véréből ugyanis három alapkészítményt állítanak elő. Ezek a következők:

vörösvérsejt-koncentrátum: ez a közismert „vér”, 35 napig tárolható, ebből fogy a legtöbb.
Vérlemezke-koncentrátum: csak 5 napig tárolható, ezért szükséges a folyamatos ellátás.
Friss fagyasztott plazma: akár két évig is tárolható, a kórházak ebből használják a legkevesebbet.

A plazmának azt a részét, amely transzfúzióra nem adható (például bizonyos immunológiai okok miatt), gyógyszergyáraknak adják át, ahol szintén életmentő készítmények készülnek belőle.

Tévhitek és kizáró okok

Dr. Nagy Sándor főigazgató-helyettes szerint sokakat visszatart a véradástól a tűtől való félelem, vagy az az elképzelés, hogy a véradás gyengíti az immunrendszert.

A kivizsgálás nagyon szigorú: ha bármi veszélyt jelentene a véradóra vagy később a betegre, akkor nem engedjük a véradást, vagy ha ez csak a laborvizsgálat során derül ki, a készítményt megsemmisítjük

– hangsúlyozta. A kizáró okok között említette az inzulinfüggő cukorbetegséget, a súlyos autoimmun kórképeket, a rosszindulatú daganatokat és bizonyos gyógyszereket. A labor a transzfúzióval átadható fertőzéseket vizsgálja – a HIV-et, hepatitis A-t, B-t és C-t, szifiliszt, parvovírust, és idén először országosan a nyugat-nílusi vírust is.

Mi történik, ha a donorvér nincs rendben?

Ha az eredmény nem negatív, arról mindenképpen tájékoztatják a véradót, és elmondják neki a teendőket. Ha komolyabb problémát észlelnek, behívják az illetőt és elmondják neki, hova fordulhat, hol kezdheti el a szükséges kivizsgálásokat. A vérkészítményt ilyen esetben megsemmisítik.

Előnyökkel is járhat, de nem szűrővizsgálat

A főigazgató-helyettes elmondta, hogy a véradás önkéntes és térítésmentes, éppen azért, hogy a donor ne legyen motivált abban, hogy bármit elhallgasson. Egészségügyi előnyként érdemes megemlíteni, hogy a vizsgálatok során sokszor fény derül addig rejtett problémákra, például magas vérnyomásra, alacsony hemoglobinszintre vagy fertőzésekre. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: a véradás nem szűrővizsgálat. Ne azért menjen el valaki, hogy információt szerezzen az egészségi állapotáról – azért menjen, mert egészséges, és segíteni szeretne.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: