Mennyi a fájdalomküszöböd értéke? A legtöbben úgy gondoljuk, hogy nyilván kiemelkedően magas fájdalomküszöbbel rendelkeznek, de mi a valóság? Van, hogy azonnal érezzük a fájdalmat, máskor egy kellemetlen érzésből, például szorításból indul ki. Bármennyire is nem szeretjük érezni, a fájdalom hasznos, hiszen ez ösztönöz bennünket cselekvésre, hogy kimeneküljünk egy veszélyes helyzetből, és hogy megússzuk a további sérüléseket. Egyénenként eltérő, hogy ki mekkora behatásra érez fájdalmat, sőt, mi magunk sem reagálunk egyformán minden alkalommal. A Fanny magazin utánajárt, hogy mi mindent érdemes tudni a fájdalomküszöbről.
Mekkora a fájdalomküszöbünk? Kémiai és biológiai folyamatok összessége a fájdalom érzése: egy csípés a bőrön, és a fájdalomreceptorok máris elektromos jelekké alakítva közvetítik az ingert a központi idegrendszer felé, amire az agyunk válaszreakciót küld, hogy cselekvésre ösztönözzön bennünket. A fájdalomküszöb az a legkisebb határ, aminél a testünk az ingert fájdalomként éli meg, és ez a határ az, ami mindenkinél máshol helyezkedik el. Nem összekeverendő a fájdalomtűréssel, ami azt mutatja, meddig bírjuk elviselni a fájdalmat.
Bár megszokjuk, hogy hol van a fájdalomküszöbünk, életünk során többször is tapasztalhatjuk, hogy hol alacsonyabbra, hol magasabbra kerül. Az, hogy mikortól érzünk fájdalmasnak egy kellemetlen ingert, azt kutatások szerint a génjeink is meghatározzák, azonban a tűréshatár lecsökkenhet a pszichés állapotunk hatására is, például lehangoltság, depresszió, szorongás és stressz esetén. De jobban megérezzük a fájdalmat akkor is, ha gyulladás van a szervezetünkben, ha influenzások vagyunk, vagy megfáztunk. Egy 2017-es kutatás adatai szerint az életkorunk előrehaladtával csökken a mechanikai hatások, például ütések, csípések esetében a fájdalomküszöbünk, viszont megnövekszik az égési sérülések esetében.
Jó hír, hogy a határ növelhető, de természetesen nem a végtelenségig. Egy 2023-as norvég kutatás során kiderült, hogy a rendszeres testmozgás hatására a fájdalomküszöb és a fájdalomtűrő-képesség megnő. Az egészséges étkezés, a káros szokások, például a dohányzás és az alkohol elhagyása, valamint a megfelelő alváshigiénia mind hozzájárulnak, hogy magasabb legyen a tűréshatár.
Valójában nem bírják jobban a nők a fájdalmat
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a nők fájdalomküszöbe sokkal magasabb, mint a férfiaké. Nem véletlen él ez így a köztudatban, hiszen a nőknek minden hónapban meg kell küzdeniük a menstruációs görcsökkel, és kibírják a szülés fájdalmait. A Stanford Egyetem kutatása során azonban bebizonyosodott, hogy a nők tűréshatára alacsonyabb, mint a férfiaké, a vizsgálatok alatt hamarabb jelezték a fájdalmat, és erősebbnek is jelölték meg azokat egy tízes skálán. A szülés alatt termelődő hormonok átmenetileg megnövelik a fájdalomküszöböt, de alapvetően, a hétköznapokban sokkal érzékenyebbek a nők a fájdalomra, mint a férfiak.
De vajon milyen a fájdalomtűrésünk? A videóból kiderül:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.