Ebből kiderült, hogy a vakációra készülők közül sokan önállóan, előre foglalnak szállást (54%), több, mint negyedük balesetbiztosítást is köt, viszont védőoltást csupán elenyésző hányaduk vesz fel.
A KutatóCentrum március végén villámkutatást végzett a felnőtt internetezők körében, a válaszadók nemre és korra tekintve reprezentálják a felnőtt magyar lakosságot. Egyrészt a kedvenc úti célpontokat, országokat vizsgálták, másrészt arra kérdeztek rá, hogy az utazók milyen előkészületeket tesznek nyaralás előtt. Úgy tűnik a megkérdezettek többsége márciusban már nekifogott a nyaralás megtervezésének: öt válaszadóból négy már eldöntötte, hogy megy-e idén nyaralni, és konkrét elképzeléssel is rendelkezik leendő úti céljáról. A válaszok alapján a legtöbben (46%) belföldi nyaralást is terveznek, és a megkérdezettek körülbelül negyede (23%) várhatóan külföldre is utazik majd. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó idén nem utazik el nyáron a jelenlegi tervei szerint. A kutatás szerint a külföldre utazók száma továbbra is csökken.
Ha kizárólag a nyaralást tervezők táborát nézzük, akkor közülük 60% belföldön pihen majd, további egyötödük külföldre megy nyaralni, a maradék 20% pedig belföldi és külföldi kikapcsolódást is tervez. A külföldi célpontok közül továbbra is sláger Horvátország, a külföldre utazók egynegyede a szomszédos tengerparton tölti majd szabadságát. A második és harmadik leggyakoribb külföldi nyaralási helyszínek szintén tengerparti mediterrán területek, Olaszország (16%) és Görögország (13%). A korábbi népszerű nyári helyszínnek számító Egyiptom és Tunézia már csak a válaszadók 4-4%-ának szerepel a tervei között, megelőzi őket Spanyolország (6%) és Törökország (5%) is, valamint Ausztria és Németország is felkúszott a népszerűségi lista középmezőnyébe.
Mivel az útitervekről határozott elképzelésekkel rendelkezik a magyarok többsége, így az sem meglepő, hogy már időben felkészülnek az utazásokra. Az utazást tervező válaszadók közül sokan önállóan, előre foglalnak szállást (54%), több, mint negyedük balesetbiztosítást is köt és úti patikát is összeállít indulás előtt, és minden ötödik megkérdezett előre vásárol térképet vagy útikönyvet. Baleset- és poggyászbiztosítást háromszor annyi külföldre utazó válaszadó köt, mint a hazai nyaralásra készülők. Bár a védőoltást tervezők száma elenyésző, közöttük is a külföldre utazók vannak többen.
Leginkább az Észak-Afrikába (Tunézia, Egyiptom) készülő megkérdezettek óvatosak, körükben kötnek a legtöbben biztosításokat, és az átlagnál többen gondoskodnak védőoltásokról is. Általában védőoltásokról csupán a megkérdezettek 2%-a gondoskodik, holott a magyarok 40%-a külföldre vagy külföldre is megy nyaralni, ahol előfordulhatnak súlyos fertőzések és betegségek is. A férfiak egyébként nagyobb arányban oltatják magukat (3%), mint a nők (1%), a legtöbben a 35-45 éves korosztályból kérnek védőoltást.
A kutatásból kiderül, hogy a magyar utazók között továbbra is tartja magát az a tévhit, hogy a mediterrán tengerparti országokban nem találkozhatnak semmilyen betegséggel. A legnépszerűbb Horvátországban elsősorban a tengeri ételek jelenthetnek veszélyforrást, hiszen a Földközi tenger élőlényei nagy arányban hordozzák a hepatitis A vírust. A nyári kalandokat kedvelők pedig bárhol kapcsolatba kerülhetnek idegenekkel, így megnő a szexuális úton terjedő hepatitis B fertőződés veszélye. Azokban az országokban, ahol nem ajánlott a csapvíz fogyasztása - Görögország, Törökország, Egyiptom és Tunézia - jéggel, csapvízzel készült ételekkel és italokkal is megfertőződhet a felelőtlen utazó, hiszen a hepatitis A-nak ezek a legjellemzőbb forrásai. Az afrikai országokban akár még tífuszos megbetegedés is előfordulhat.
A leggyakoribb hepatitis A és B fertőzéseken kívül különböző hasmenéses és hányásos panaszok fordulhatnak elő, amelyeket szintén a nem megszokott higiénés viszonyok okoznak. Az Országos Epidemológiai Központ adatai szerint ( Epinfo 2011. 52. heti szám) mintegy 346 hepatitis megbetegedést regisztráltak tavaly, amelyeket főként az őszi hónapokban tapasztaltak. A nyári utazóknál ugyanis pont ebben az időszakban jelenik meg a betegség a több hetes lappangási időt követően. Az utazóknak a nyaralás előtt minimum hat héttel érdemes ellátogatni a regionális oltóközpontokba vagy a háziorvoshoz, és részt venni egy utazási-egészségügyi tanácsadáson. Ezen a tanácsadáson az adott desztinációra vonatkozó részletes tájékoztatást adnak a szakemberek arról, hogy milyen védőoltást szükséges felvenni, kell-e a kisgyermekeknek külön valamilyen gyógyszerrel vagy vakcinával készülni, mire érdemes ügyelni az adott országban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.