A szakemberek öt különféle kísérletet végeztek el, mely során a résztvevőknek a számítógépen látott emberekről kellett eldönteniük, hogy kezükben fegyvert tartanak-e, vagy valamilyen semleges tárgyat, például mobilt vagy üdítős dobozt. A megkérdezettek egy részének eközben játékfegyver volt a kezében, míg másoknak valamilyen semleges tárgy, például egy szivacslabda.
Minden kísérletben más-más helyzetet hoztak létre a kutatók, volt, hogy a képen látható egyén símaszkot viselt, volt, hogy megváltozott a rassza, de valamennyi helyzetben az derült ki, hogy azok, akik maguk is fegyvert tartottak a kezükben, sokkal inkább gondolták ezt a többiekről is. Vagyis egy adott helyzetben, ha valaki fenyegetve érzi magát, és fegyver van nála, sokkal könnyebben feltételezi ezt a másikról is, így hamarabb fog rá tüzet.
Amint azt Brockmole kifejtette, a hitek, az elvárások és az érzelmek mind befolyással vannak arra, hogy valaki egy tárgyat fegyvernek lát-e, most pedig már az is kiderült, hogy az egyén lehetősége arra, hogy lőhet, ha akar - mivel fegyver van nála -, szintén ilyen hatással bír. A lehetőség kulcsfontosságú volt a kísérlet során, mivel ha csak az asztalon hevert egy fegyver, az nem befolyásolta a kísérleti alanyokat, csak az, ha a kezükben fogták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.