Néhány őssejt megvédi a pusztulástól a tuberkulózis baktériumot, ami megmagyarázza, a baktérium hogyan képes évtizedekig nyugvó állapotban fennmaradni az emberi szervezetben.
Az immunrendszer olyan T-sejteket termel, ami elpusztítja a tuberkulózis kórokozóját, azonban egyes, csontvelői eredetű (úgy nevezett mesenchymalis) sejtek is beavatkoznak a folyamat helyszínén. Ezek a sejtek őssejt-jelleggel rendelkeznek, vagyis belőlük nagyon sokféle sejt és szövet fejlődhet.
Gobardhan Das (Genetikai és Biológiai Nemzetközi Központ, Új-Delhi) és munkatársai kimutatták, hogy egérben létrehozott tuberkulózis-fertőzés helyén (például tüdőben, lépben és nyirokcsomókban) a szóban forgó mesenchymalis sejtek is jelen vannak.Ezek a sejtek nitrogén-monoxidot termelnek, ami képes elpusztítani a baktériumokat, de nem a tuberkulózis baktériumot, melynek csak a szaporodását gátolja. Azonban a nitrogén-monoxid inaktiválja a T-sejteket is ? így egyfajta egyensúly jön létre, vagyis a fertőzéses góc hosszú-hosszú ideig stabil marad.
A világon mintegy két milliárd TBC-fertőzött egyén él. A fertőzések zöme tünetmentes formában van jelen, tízből egy esetben alakul ki aktív betegség, melynek oka általában a legyengült immunrendszer. A mesenchymalis sejtek gátlása utat nyithat a fertőző góc elpusztítása felé. Az összefoglalót az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia publikálta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.