Kávézol? Hosszútávon veszélyeztethet egy nagyon fontos életfunkciót

Egy friss kanadai kutatás kimutatta, hogy akár két csésze kávé elfogyasztása dél után elegendő lehet ahhoz, hogy éjszaka az agy fokozottabban működjön – ez pedig hátrányosan befolyásolja az alvás minőségét és a másnapi energiaszintet.

A Montreali Egyetem kutatói szerint a koffein – a világ egyik legszélesebb körben fogyasztott serkentőszere – megváltoztatja az agyi aktivitás szerkezetét és összetettségét alvás közben. A vizsgálatban 40 egészséges, 20 és 58 év közötti, mérsékelt koffeinfogyasztó vett részt. Két éjszakát töltöttek alváslaborban: az egyik alkalommal 200 mg koffein (kb. két csésze kávé) elfogyasztása után, a másikon placebóval.
Az alvás során EEG (elektroenkefalográf) segítségével mérték az agyi aktivitást. A kutatók az agyhullámok összetettségére, azok véletlenszerűségére, tömöríthetőségére és időbeli állandóságára fókuszáltak, valamint az eltérő frekvenciákon mérhető aktivitást is vizsgálták. Az eredmények szerint a koffein elsősorban a non-REM alvásra – azaz az alvás csendesebb, pihentetőbb szakaszára – volt hatással.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a koffein hatására az agyhullámok „laposabbá” váltak – ez az úgynevezett „kritikus állapotot” idézi elő, amikor az agy különösen érzékeny és adaptív. Ez ébrenlétnél előnyös lehet, alvásnál azonban hátrányos.

A kávé hosszútávon is veszélyes

Az életkort is figyelembe vették: a fiatal felnőttek (20–27 év között) érzékenyebbek voltak a koffein stimuláló hatására, különösen az álomfázisban (REM alvás). Az idősebbeknél ez kevésbé jelentkezett, valószínűleg azért, mert az életkor előrehaladtával csökken az agyban az adenozinreceptorok száma. A koffein ezeket a receptorokat blokkolja, így késlelteti a fáradtságérzetet. Bár a koffein hatása a non-REM szakaszban minden korosztályban hasonló volt, a kutatók szerint az esti kávézás általánosságban rontja az alvásminőséget. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a tanulmány csak egészséges személyekre terjedt ki, így az eredmények nem alkalmazhatók például idegrendszeri betegségekben szenvedőkre.

A Sleep Charity korábbi felmérése szerint tízből kilenc ember küzd alvásproblémákkal, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak, például megnövekedett daganatos, szív- és anyagcsere betegségek kockázatával.