Nehéz időszakon van túl Lajsz András szakács, cukrász, Guinness-rekorder mixer. A koronavírus-járvány miatt be kellett zárnia újonnan megnyitott érdi kocsmáját, és az egészségügyi helyzete sem volt fényes: öt infarktuson és egy agyvérzésen van túl.

Munkatársunk felkereste a vendéglátóst, aki a tőle megszokott derűvel felelt arra a kérdésre, hogy érzi most magát:

– Boldogan nézek a jövő elé, dacára annak, hogy sok viharfelhő érkezik. Dolgozom, amíg tudok, de rémisztően emelkednek az árak: a gáz, az áram, az éttermek bezárnak…

A Bors megkérdezte, hogyan próbál talpon maradni ezekben az időkben.

– Rendezvényeket szervezek, ezzel próbálok nagyobb forgalmat csinálni, több bevételhez jutni. Egyelőre nincs veszélyben a kocsma, nehéz helyzet ez, de nem adom fel! Ha majd mégsem tudom fenntartani, akkor újra be kell zárnom. Nincs b tervem erre az esetre – ismerte el a díjnyertes mixer. – Évekre való anyagi tartalékom nincs, de kihúznánk valameddig. Aztán jön a nyár, és akkor biztosan jobban fellendül az üzlet.

Addig sem kesereg, közeledik a kedvenc ünnepe, a karácsony:

Együtt lesz a család, remélem, az unokámat is láthatom. A fiam családja Athénban él: vagy ők jönnek, vagy mi megyünk. Már nagyon hiányoznak.

Lajsz András vallja, az a fontos, hogy szeretet és egészség legyen: ezek most hála istennek megvannak az életében.

Igyekszik az apró dologban is meglátni a szépet.

– Boldoggá tesz, ha valaki felismer, és rám mosolyog az utcán. Sokszor onnan kapok kedvességet, ahonnan nem is várom. Mondok egy példát: nagyon szeretem a palóclevest. Épp egy rendezvényen voltam, amikor odalépett valaki, hogy most lett kész a palócleves. De én akkor épp nem tudtam enni belőle, erre azt felelte, hogy rak el nekem műanyag dobozba, hogy hazavigyem, mert tudja, hogy szeretem. Milyen figyelmes!

Nem szabad szomorkodni. Én álmomban is mosolygok.

Kocsmájáért küzd Lajsz András