Szenvedélyes szeretkezések, megcsalások, féltékenykedés… Minden, ami férfi-nő kapcsolatban megtörténhet, Kökényessy Ági és Almási Sándor között meg is történik a színpadon, miközben Constanze és Mozart bőrébe bújnak egy erotikától túlfűtött darabban, a Meztelen éj… Mozart címűben, az Újszínházban.
Valódi csókokban forrnak össze, vad szerelmi csatározásokat vívnak egymással, miközben lelkileg meztelenre vetkőznek a másik előtt. A két főszereplő, Kökényessy Ági és Almási Sándor, házas- és alkalmi viszonyaik mentesek minden prüdériától az Újszínház legújabb, a Meztelen éj… című darabjában, ahol a színészek számtalanszor „szerelmeskednek”. Mindez egy stúdiószínpadon történik, ahol a nézők alig pár méterre foglalnak helyet a művészektől.
A tabukat döngető előadás a híres zeneszerző, Mozart és felesége, Constanze egyébként boldog házasságából azt az bizonyos éjszakát mutatja be, amikor az előző szerelmeikkel átélt forró pillanatokat fedik fel egymás előtt. Kökényessy Ági, akit Jennifer Aniston magyar hangjaként zárt a szívébe az ország, egy selyem fehérneműben játssza végig karakterét, mely alól többször is kivillannak formás idomai.
– Alapvetően gátlásos, konzervatív beállítottságú ember vagyok, így rengeteget kínlódtam a különböző nőalakok magánéletének megformálásával. Kezdetben nagyon nehéz volt megnyílnom a színpadon. Valóságos tanulmány, majd hatalmas tapasztalat lett számomra ez a szerep. Amikor a szövegkönyvet elolvastam, az volt az első gondolatom, hogy el tudom-e játszani ennyi eltérő korú és szeméremű nő szerelmi életét? Majd tudatosult bennem, hogy egy színésznő számára ez a legnagyobb kihívás és szerencse: más emberek személyiségében megtapasztalni a társas kapcsolatok minden titkát – mesélte a színésznő a vasárnap esti premierpartin munkatársunknak. Vajon a művészek merész színpadi jeleneteihez mit szóltak a valódi szerelmeik? – A férjem már többször is látta a darabot, és szerencsére tetszik neki.
Mozart megformálója, Almási Sándor azt vallja egy színész a kihívásoknak él, s ha egy jó alakításhoz le kell vetkőznie a gátlásait, akkor megteszi. – A darab kívánja a csókokat, mi pedig végrehajtjuk azokat, ez a történetbe van kódolva. A kőműves téglával dolgozik, azt építi a falba, a mi tégláink pedig a csókok, az érintések, az ölelések és a szavak – fejtette ki véleményét a színész.