„Sugárzóan szép volt, búgó hangú, igéző tekintetű és sikeres. A sötétbarna szempár mögött titok bujkált. Csupán negyvenéves volt, amikor öngyilkos lett. Így tervezte, de nem csak az öregségtől való félelem állt döntése mögött. Gyógyszert vett be, felvágta az ereit és felakasztotta magát. Nem volt visszaút. Talán nem a kor, nem Szécsi Pál volt az oka. Magát az életet, azt nem tudta elviselni. Sokan egy kis kályhához hasonlították, mert melegség, báj, gyengédség áradt belőle. De belül egy magányos, didergő lélek lakott.”
„Élete volt a színház. Hatalmas energiák lakoztak benne, öntörvényű volt, szemtelen, csodálatos alakítások fűződnek nevéhez. Nem csak színész volt, hanem közéleti szereplő. Rengeteg munkával elérte, hogy létrejöjjön a Bajor Gizi Színészmúzeum, idős társainak színészotthont alapított, pénzt gyűjtött a Nemzeti Színház felépítéséhez. Bármibe kezdett, hatalmas lelkesedéssel tette. Sok más színésznővel ellentétben őt nem zavarta az öregség, már harmincéves kora után játszott öregasszony-szerepeket.”
„Szeretnék Önöknek valami rettenetesen egyszerűt mondani, amit édesanyámtól tanultam annak idején: mondjuk hétfő volt, és én megsemmisültem, ettől vagy attól. Anyám csak nézett, és azt mondta: Kislányom, ma hétfő van, és jön a kedd. Csak nem képzeled, hogy a keddnek van valami köze a hétfőhöz? A szél is megfordul. Kicsit mindig lehetsz szomorú. Ha nem magad, más miatt. De bízzál az életben. Nem ok nélkül kaptad.”
Ebben a posztban nem csupán az írónő életéről és műveiről írt Juditty, hanem felmenőiről is: szigorú dédnagyanyjáról, szoknyavadász nagyapjáról, annak házasságáról, és édesanyjáról, a hányatott sorsú Lenkéről is. Ez az egyik kedvenc bejegyzésem a sorozatból.
„Anya- és proletárköltőként említették a kritikusok, irodalmárok. Bár egyszerűen, sőt néha pongyolán fogalmazott, versei többek voltak egy gyermeket nevelő asszony vagy egy szocialista világnézetet valló nő gondolatainál. Több volt a proletárköltőknél, még akkor is, ha egy olyan korban alkotott, mikor a művészetet minden erővel a pártprogramhoz szerették volna hajlítani.”
A mai válogatásba egy kortárs költőnőről készült írást is betettem: Karafiáth Orsolya, aki a sorozat szerzőjének figyelmét azzal hívta fel magára, hogy egy kád húslevesben pózolt.
„Irodalommal – pláne verssel – hírnevet szerezni Magyarországon ma nem könnyű. Némi bulváros főzőshow-s, húsleveses segítséggel azért el lehet érni valamit. Mert érdemes elolvasni ezeket a verseket. A többi írást is, persze ez a fajta humor, irónia és életszemlélet nem mindenkinek tetszik, de érdemes próbát tenni.”
A sorozatban olvashatsz még többek között Liszt Ferenc lányáról, Cosima Wagnerről, az amerikai blues-énekesnőről, Janis Joplinról, a magyar származású indiai festőművészről, Amrita Shergilről, a mexikói festőművészről, Frida Kahlóról, a 2500 gyermek életét megmentő Irena Sendlerről, az angol költőnő és regényíróról, Emily Bronte-ról, valamint a svéd írónőről, Selma Lagerlöfről, aki nemzetközi sikereit a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című művével érte el.
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?