33. hét
Gyorsan telnek a napok, hetek, csak kapkodom a fejem, hogy már a 33. hetet tapossuk és nem sokat kell már várni, hogy karomban tarthassam második lányunkat. Egyre kíváncsibb vagyok, milyen lesz vajon, mekkora lesz, kire fog hasonlítani, milyen lesz a természete?
A múlt hét csütörtökön az ultrahangspecialista magánrendelőjében voltunk a 32. heti vizsgálaton. Felfeküdtem az ágyra, és mondtam is közben a dokinak, hogy az egy hete készült SZTK-s ultrahang szerint ez a baba még mindig faros, úgyhogy kicsit izgulok, mikor fordul már meg. Ahogy rátette a készüléket a hasamra mondta is:
„Dehooogy faros anyukaaa, nézze csak itt a fejecskéje lent.”
Nagyon megörültem a hírnek, és kutattam is azonnal az emlékeimben, hogy vajon mikor fordulhatott meg, éreznem kellett volna-e. Így visszaemlékezve volt a múlt héten egy este, amikor 20 és 22 óra között nagyon aktívan mozgott, kifeszítette magát sokszor, arra tippelek, akkor sikerült megfordulnia.
Aztán, hogy a sűrű négykézláb ringatózás, csípő megemelése, vagy alhasam zseblámpázása a férjem és a lányunk által hozta-e meg a sikert, vagy egyszerűen csak Lili baba döntött így, sosem fog kiderülni, de a lényeg, hogy jó irányban van és remélem, már nem viccel meg minket, és nem fordul meg.
Már 0,9 mm-es hajkoronával rendelkezik, és egyébként minden a legnagyobb rendben vele. A jelenlegi méretei szerint ha 40. hétre születik is maximum 3000-3300 gramm lesz a súlya, bár mint tudjuk, ez az ultrahangvizsgálat nem egy egzakt tudomány, hallottam már súlyos tévedéseket az ultrahangos súlybecsléseknél. Az 56-os méretű ruhák mellé beszereztem néhány 50-es méretet is, mert az elsőszülöttünkön is lógott az első hetekben minden ruha. Legközelebb a 35. héten lesz ultrahangvizsgálat, akkor már a kórházban, és a 36. héten elkezdődik a heti egy ctg vizsgálat is.
A közérzetem jó, éjszaka többet járok ki a mosdóba, vannak napok, amikor nagyon szenvedek a gyomorsavtól, semmi nem segít, van, amikor meg egyáltalán nem okoz problémát. Lassítottam a tempón, többet pihenek napközben, így bírok még menni délután az oviba a nagylányért.
A védőnőmnek se híre, se hamva (azt ígérte az ismerkedéskor novemberben, hogy a 32. héten jön…). Az egyik ovis anyukával egy nap különbséggel vagyunk kiírva, ő meg arról panaszkodott legutóbb, hogy a védőnője egy órán keresztül a saját magánéleti problémáival traktálta. Lehet, akkor mégis jobb helyzetben vagyok, hogy az enyém felém se néz?
Így aztán elővettem a régi listát, hogy miket kell összeszednem a kórházba a szülőszobára és a gyermekágyas osztályra. Annyit kértek a kórházban, hogy külön legyen a két táska, és a gyermekágyas osztályra való táskát ne hurcoljuk be a szülőszobára, maradjon addig a kocsiban, vagy apa hozza majd be akkor, ha oda kerülünk. A bajom azzal van, hogy hiába nem akarok sok cuccot vinni a szülőszobára, ha már a köntös, törölköző, kispárna, papucs belekerül, nem fog elférni egy kisebb sporttáskában, így egy közepes gurulós bőröndbe gondoltam pakolni. Félek, hogy megkérdezik Föld körüli útra indulok-e ekkora csomaggal. Egyébként azt sem tudom, hogy hol vannak a garázsban eltárolt bőröndjeink, és van-e benne valami, vagy üres… Vannak dolgok, amik még mindig nem kerültek elő a garázsból (pl. rácsvédő, szoptatós melltartó) és helyhiány miatt nem is fognak még január végéig, február elejéig.
Anyósom még kicsit rám ijesztett valamelyik nap, hogy ő február 7-14 között, amikor én 35-36 hetes leszek még elutazna a lányáékhoz 220 km-re innen. Pár napig agyaltam a B terven, hogy ha beindulna akkor a szülés, hova helyezzük el a nagylányt, aztán végül kiderült, mégse megy, így megkönnyebbültem. Megbeszéltük, hogy a vége felé már számítanék jobban a segítségére, hogy hozza-vigye inkább oviba ő. Az is biztosnak látszik, amire korábban készültem, hogy az influenzajárvány tombolni fog, látogatási tilalom lesz, így a lányunk sem jöhet be, maximum a portáig hozhatnak be nekünk dolgokat. Remélem, erős leszek és fogom bírni lelkileg a hormonok hullámzása miatt a kórházi napokat, mert nem túl jó emlékeim vannak három évvel ezelőttről... Jövő héten írok róla részletesebben.
Pirilány
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?