Gyorsan telnek a napok, hetek, csak kapkodom a fejem, hogy már a 33. hetet tapossuk és nem sokat kell már várni, hogy karomban tarthassam második lányunkat. Egyre kíváncsibb vagyok, milyen lesz vajon, mekkora lesz, kire fog hasonlítani, milyen lesz a természete?
A múlt hét csütörtökön az ultrahangspecialista magánrendelőjében voltunk a 32. heti vizsgálaton. Felfeküdtem az ágyra, és mondtam is közben a dokinak, hogy az egy hete készült SZTK-s ultrahang szerint ez a baba még mindig faros, úgyhogy kicsit izgulok, mikor fordul már meg. Ahogy rátette a készüléket a hasamra mondta is:
„Dehooogy faros anyukaaa, nézze csak itt a fejecskéje lent.”
Nagyon megörültem a hírnek, és kutattam is azonnal az emlékeimben, hogy vajon mikor fordulhatott meg, éreznem kellett volna-e. Így visszaemlékezve volt a múlt héten egy este, amikor 20 és 22 óra között nagyon aktívan mozgott, kifeszítette magát sokszor, arra tippelek, akkor sikerült megfordulnia.
Aztán, hogy a sűrű négykézláb ringatózás, csípő megemelése, vagy alhasam zseblámpázása a férjem és a lányunk által hozta-e meg a sikert, vagy egyszerűen csak Lili baba döntött így, sosem fog kiderülni, de a lényeg, hogy jó irányban van és remélem, már nem viccel meg minket, és nem fordul meg.
Már 0,9 mm-es hajkoronával rendelkezik, és egyébként minden a legnagyobb rendben vele. A jelenlegi méretei szerint ha 40. hétre születik is maximum 3000-3300 gramm lesz a súlya, bár mint tudjuk, ez az ultrahangvizsgálat nem egy egzakt tudomány, hallottam már súlyos tévedéseket az ultrahangos súlybecsléseknél. Az 56-os méretű ruhák mellé beszereztem néhány 50-es méretet is, mert az elsőszülöttünkön is lógott az első hetekben minden ruha. Legközelebb a 35. héten lesz ultrahangvizsgálat, akkor már a kórházban, és a 36. héten elkezdődik a heti egy ctg vizsgálat is.
A közérzetem jó, éjszaka többet járok ki a mosdóba, vannak napok, amikor nagyon szenvedek a gyomorsavtól, semmi nem segít, van, amikor meg egyáltalán nem okoz problémát. Lassítottam a tempón, többet pihenek napközben, így bírok még menni délután az oviba a nagylányért.
A védőnőmnek se híre, se hamva (azt ígérte az ismerkedéskor novemberben, hogy a 32. héten jön…). Az egyik ovis anyukával egy nap különbséggel vagyunk kiírva, ő meg arról panaszkodott legutóbb, hogy a védőnője egy órán keresztül a saját magánéleti problémáival traktálta. Lehet, akkor mégis jobb helyzetben vagyok, hogy az enyém felém se néz?
Így aztán elővettem a régi listát, hogy miket kell összeszednem a kórházba a szülőszobára és a gyermekágyas osztályra. Annyit kértek a kórházban, hogy külön legyen a két táska, és a gyermekágyas osztályra való táskát ne hurcoljuk be a szülőszobára, maradjon addig a kocsiban, vagy apa hozza majd be akkor, ha oda kerülünk. A bajom azzal van, hogy hiába nem akarok sok cuccot vinni a szülőszobára, ha már a köntös, törölköző, kispárna, papucs belekerül, nem fog elférni egy kisebb sporttáskában, így egy közepes gurulós bőröndbe gondoltam pakolni. Félek, hogy megkérdezik Föld körüli útra indulok-e ekkora csomaggal. Egyébként azt sem tudom, hogy hol vannak a garázsban eltárolt bőröndjeink, és van-e benne valami, vagy üres… Vannak dolgok, amik még mindig nem kerültek elő a garázsból (pl. rácsvédő, szoptatós melltartó) és helyhiány miatt nem is fognak még január végéig, február elejéig.
Anyósom még kicsit rám ijesztett valamelyik nap, hogy ő február 7-14 között, amikor én 35-36 hetes leszek még elutazna a lányáékhoz 220 km-re innen. Pár napig agyaltam a B terven, hogy ha beindulna akkor a szülés, hova helyezzük el a nagylányt, aztán végül kiderült, mégse megy, így megkönnyebbültem. Megbeszéltük, hogy a vége felé már számítanék jobban a segítségére, hogy hozza-vigye inkább oviba ő. Az is biztosnak látszik, amire korábban készültem, hogy az influenzajárvány tombolni fog, látogatási tilalom lesz, így a lányunk sem jöhet be, maximum a portáig hozhatnak be nekünk dolgokat. Remélem, erős leszek és fogom bírni lelkileg a hormonok hullámzása miatt a kórházi napokat, mert nem túl jó emlékeim vannak három évvel ezelőttről... Jövő héten írok róla részletesebben.
Pirilány
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.