Nem a lepra fáj a legjobban, hanem a megbélyegzés – Így él ma velünk a milliókat érintő kór

• A lepra ma már gyógyítható betegség, mégis sok tévhit övezi.
• A fertőzés ritka, de világszerte ma is új eseteket diagnosztizálnak.
• A legnagyobb gondot nem a kór, hanem a megbélyegzés jelenti.

A leprát két baktérium okozza, amelyek elsősorban a bőrt és az idegrendszert támadják meg. A fertőzés kezeletlenül maradandó károsodásokhoz vezethet, ugyanakkor megfelelő terápiával megállítható és gyógyítható. A lepra baktériumát a 19. század végén, 1873-ban sikerült először kimutatni egy norvég orvosnak, Gerhard Hansennek. A felfedezés után sokáig azt gondolták, hogy a betegséget sikerült felszámolni, ehhez képest ma is világszerte emberek millióit érinti. Bár az 1980-as évek eleje óta kombinált gyógyszeres terápiával kezelhető, a gyógyulás hónapokig, akár évekig eltarthat, és jelentős költségekkel jár. 

Mennyire elterjedt ma a lepra?

Világszerte átlagosan kétpercenként diagnosztizálnak új fertőzést, és minden ötödik új beteg gyermek. A legtöbb eset Indiában, Brazíliában, Nigériában és Indonéziában fordul elő, de Afrika és Dél-Amerika több térsége is érintett. A betegség elsősorban ott jelenik meg, ahol rosszak a higiénés körülmények és korlátozott az egészségügyi ellátás. Magyarországon több évtizede nem regisztráltak új esetet, Európa egyes keleti régióiban azonban ma is működnek a betegek ellátására szakosodott intézmények. Románia, Ukrajna és Oroszország egyes térségeiben még ma is léteznek olyan speciális ellátóhelyek, amelyek a leprával élők elkülönítésére jöttek létre. 

Melyek a lepra leggyakoribb tünetei?

A lepra egyik jellemzője a rendkívül hosszú lappangási idő, amely néhány hónaptól akár 20–30 évig is tarthat. A tünetek fokozatosan alakulnak ki, és gyakran sokáig enyhék maradnak.

Gyakori panaszok közé tartoznak:

• érzéketlen, világos vagy rózsaszínes foltok a bőrön;
• vöröses színű bőr;
• száraz fejbőr;
• az arc, kéz, fül bőrének megvastagodása;
• bőr alatti csomók, 
• zsibbadás, érzéskiesés a végtagokban
• izomgyengeség, mozgászavarok
• tartós orrnyálkahártya-duzzanat,
• orrcsont, orrszövet leépülése;
• szemgyulladás, vakság.

A fájdalomérzet csökkenése miatt a betegek sokszor észrevétlenül szenvednek el sérüléseket, amelyek könnyen elfertőződhetnek és súlyos szövődményeket okozhatnak. A halálesetek hátterében jellemzően a szervezet fokozatos legyengülése, valamint a nem megfelelő higiénés körülmények között kialakuló sebelfertőzések állnak. 

A lepra kialakulásának okai

A betegség súlyossága nagyban függ az immunrendszer reakciójától. Enyhébb formában csak néhány bőrelváltozás jelentkezik, míg súlyosabb esetekben az idegrendszer és más szervek is érintettek lehetnek. Léteznek átmeneti típusok is, amelyek lefolyása a kettő között helyezkednek el. A leprát a Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis nevű baktériumok okozzák. A fertőzés terjedőképessége alacsony, többnyire csak hosszan tartó, szoros testi kontaktus során adódik át, cseppfertőzéssel, a légutakon keresztül. A megbetegedés kockázata elsősorban akkor nő meg, ha az érintett immunrendszere legyengült, sok esetben azonban a szervezet különösebb panaszok nélkül is képes leküzdeni a kórokozót. A lepra nem terjed szexuális úton, és várandósság alatt sem fertőzi meg a magzatot. A gyermekek ugyanakkor fogékonyabbak lehetnek a fertőzésre, ezért körükben nagyobb arányban fordul elő a betegség.

A lepra szövődményei

A lepra ma már kezelhető betegség, a kezeletlen vagy későn felismert esetek azonban maradandó károsodásokat okozhatnak. Ilyen például az ujjak vagy az orr szöveteinek elvesztése, valamint a látáskárosodás, akár a vakság is. Az időben megkezdett antibiotikumos kezelés jelentősen csökkenti ezeknek a szövődményeknek a kockázatát.

Hogyan kezelik a leprát?

A lepra ellen jelenleg nincs célzott védőoltás. Megfigyelések szerint ugyanakkor a tuberkulózis elleni BCG-oltás bizonyos esetekben részleges védelmet nyújthat a leprafertőzéssel szemben, de ez nem jelent teljes körű megelőzést. A lepra ma már hatékonyan kezelhető kombinált antibiotikum-terápiával, a gyógyulás azonban hosszadalmas: általában fél év, de súlyosabb esetekben akár két évig is eltarthat. Az időben megkezdett kezelés jelentősen csökkenti a maradandó károsodások kockázatát. A gyógyszeres terápia alatt a fertőzőképesség rövid időn belül megszűnik, ezért az érintettek elkülönítése orvosi szempontból ilyenkor nem indokolt. 

Érdekességek a lepráról

• Az emberek mintegy 95 százaléka eleve immunis a lepra kórokozójával szemben.
• A lepra nem örökletes betegség, a fertőzött szülők gyermekei egészségesen születnek.
• A kór nagyon hosszú lappangási idővel rendelkezik, a tünetek akár 10–20 évvel a fertőzés után jelenhetnek meg.
• A súlyos végtagkárosodások oka gyakran az, hogy a betegek elveszítik a fájdalomérzetüket, ezért nem veszik észre a sérüléseket.
• A lepra az emberiség egyik legrégebbi ismert fertőző betegsége, kórokozója több ezer éve jelen van, és bár az orvostudomány már jól ismeri, a betegség világszerte ma is újabb megbetegedéseket okoz.
• A lepra elleni küzdelem szimbólumává vált Teréz anya, aki évtizedeken át dolgozott leprával élő betegek között Indiában, és következetesen hangsúlyozta, hogy a betegségnél sokszor nagyobb szenvedést okoz az elutasítás és az elszigeteltség.
• Diana hercegnő az 1980-as és 1990-es években több alkalommal látogatott lepratelepekre, és tudatosan, védőfelszerelés nélkül fogott kezet a betegekkel. Ezzel akkoriban erős társadalmi tabukat döntött le, és hozzájárult ahhoz, hogy a lepra ne félelmet, hanem együttérzést váltson ki.

Nézd meg Diana hercegnő leprás betegekkel való találkozását:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: