

A Hashimoto-betegség neve egyre gyakrabban bukkan fel egészségügyi cikkekben, mégis sokan csak annyit tudnak róla, hogy valami köze van a pajzsmirigyhez. Valójában egy összetett, hosszú távon ható autoimmun betegségről van szó, amely az egész szervezet működésére kihat. Összeszedtük azt a három legfontosabb dolgot, amit érdemes tudni róla – akkor is, ha friss a diagnózis, és akkor is, ha már régóta együtt élsz vele.

A Hashimoto-betegség egy autoimmun folyamat, ami azt jelenti, hogy a szervezet védekező rendszere a saját pajzsmirigyét támadja meg. Ennek hatására krónikus gyulladás alakul ki, amely idővel hegesedéshez vezet és roncsolja a pajzsmirigyszövetet. A folyamat nem egyik napról a másikra zajlik, hanem lassan, szinte észrevétlenül, ezért sokáig rejtve maradhat.
A kiváltó oka pontosan nem ismert, de több tényező is szerepet játszhat. Gyakran megfigyelhető a családi halmozódás, vagyis genetikai hajlam is közrejátszhat. A nők érintettsége jóval magasabb, ami hormonális eredetre utal. Bizonyos esetekben a túlzott jódbevitel is ronthatja az állapotot. Nem ritka az sem, hogy a Hashimoto mellett más autoimmun betegségek is jelen vannak.
A Hashimoto-betegség leggyakoribb következménye a pajzsmirigy-alulműködés. Ilyenkor a szervezet kevesebb pajzsmirigyhormont kap, mint amennyire szüksége lenne, ez pedig szinte mindenre hatással van. A legtipikusabb panasz a tartós fáradtság, a hízás, a lelassult gondolkodás, a feledékenység és a hangulati mélypontok megjelenése.
Sokan panaszkodnak hajhullásra, száraz bőrre, hidegérzékenységre, székrekedésre, izom- és ízületi fájdalmakra, valamint alvászavarra. Ezek a tünetek önmagukban is gyakoriak, ezért sokan évekig nem jutnak el a pontos diagnózisig.
A pajzsmirigy hormonjai alapvetően befolyásolják az anyagcserét és az energiaszintet. Hashimoto-betegség esetén a tünetek attól függnek, mennyire előrehaladott a gyulladás, enyhe esetekben semmilyen panaszt nem okoz.
A betegség korai szakaszában átmenetileg túlműködésre utaló jelek jelentkezhetnek, például:
Ahogy a pajzsmirigy hormontermelése csökken, egyre inkább az alulműködés tünetei kerülnek előtérbe. Ezek közül a leggyakoribbak:
Hashimoto-betegséghez más autoimmun problémák is társulhatnak, egyeseknél tejcukor- vagy gluténérzékenység is kialakulhat.
A pajzsmirigy ultrahangos képe Hashimoto esetén jellegzetes lehet, de a gyulladás miatt gyakran nehéz megkülönböztetni a valódi göböket az úgynevezett álcsomóktól, ezért különösen fontos, hogy tapasztalt szakemberhez forduljunk.
A Hashimoto-betegség nem gyógyítható gyógyszerrel, de jól kezelhető. Amikor a pajzsmirigy már nem termel elegendő hormont, hormonpótlás válik szükségessé. A megfelelően beállított kezelés mellett a betegek többsége teljes életet él, feltéve, hogy rendszeres ellenőrzés mellett tartja az értékeit.
Előfordulhat, hogy a gyulladásos időszakokban átmenetileg más kezelésre is szükség van, például a fájdalom vagy a nyaki duzzanat enyhítésére. Egyeseknél az életmód és az étrend módosítása is segíthet a közérzet javításában, bár ezek hatása egyénenként eltérő.
Ritka esetekben, amikor a panaszok tartósan fennmaradnak, vagy a pajzsmirigy jelentősen megnagyobbodik, esetleg daganat gyanúja merül fel, a pajzsmirigy eltávolítása jelenthet végleges megoldást. A műtét után a Hashimoto-betegség megszűnik, de a hormonpótlás továbbra is szükséges.
A Hashimoto-betegség komolyan befolyásolja a mindennapokat. A legfontosabb a felismerés, a következetes kezelés és az, hogy a tüneteket ne bagatellizáljuk el.
A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.
Endokrinológus a Hashimoto-betegségről:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.