
A pajzsmirigy hormonjai befolyásolják az anyagcserét, a hangulatot, a szív működését és az energiaszintet is. Ha kibillen az egyensúly, azt az egész szervezet megsínyli. A tünetek sokszor alattomosak, és könnyű azokat félreértelmezni. Mutatjuk, milyen problémákat okoz, ha felborul a pajzsmirigy működésének egyensúlya.
A nyak közepén elhelyezkedő, pillangó formájú szerv apró, mégis rengeteg feladata van. Hormonokat termel, amelyek az anyagcsere sebességét szabályozzák. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont állít elő, a test felpörög, ha túl keveset, lelassul. Ezért fordulhat elő, hogy valaki szívdobogást és idegességet tapasztal, más pedig állandó fáradtságot és levertséget.
Hipertireózis, vagyis pajzsmirigy-túlműködés esetén gyakori a szapora szívverés, az izzadékonyság, a fogyás normál étkezés mellett, a remegés, az álmatlanság és az idegesség. Nők esetében a menstruációs ciklus is felborulhat. Előfordulhat szemkörnyéki duzzanat, hajhullás, és a bőr is érzékenyebbé válhat. A kezeletlen túlműködés komoly következményekkel jár: szívritmuszavar, csontritkulás és szívelégtelenség is kialakulhat. Éppen ezért nem szabad halogatni az orvosi vizsgálatot, ha a tünetek gyanúra adnak okot.
A pajzsmirigy-alulműködés, vagyis a hipotireózis egészen más tüneteket okoz. A betegek legtöbbször fáradtságról panaszkodnak, érzékennyé válnak a hidegre, székrekedéssel, súlygyarapodással, bőrszárazsággal, hajhullással és levertséggel küzdenek. Az izmaik és ízületeik is fájhatnak, a gondolkodásuk lelassulhat, illetve gyakori lehet a koncentrációs zavar és a depresszív hangulat. Ha nem kezelik, hosszú távon idegrendszeri problémák, meddőség és szívbetegségek alakulhatnak ki. Ritka, de életveszélyes állapotot is okozhat, amelyet mixödéma kómának hívnak.
A pajzsmirigy problémák leggyakrabban autoimmun betegségekhez kötődnek. A Hashimoto-kór alulműködést, a Basedow-kór túlműködést idéz elő. Felelős lehet még gyulladás, jóindulatú göb, daganat, illetve jódhiány is, habár Magyarországon a jódozott só miatt ez ritkábban fordul elő.
A nők különösen érintettek. A hormonális változások, például a terhesség, a szülés utáni időszak vagy a menopauza gyakran felborítja a pajzsmirigy működését. Nem véletlen, hogy minden nyolcadik nő élete során találkozik valamilyen pajzsmirigy rendellenességgel.
Az első lépés a laborvizsgálat, amelynek során a TSH, T3 és T4 hormonokat mérik. Sokszor pajzsmirigy elleni antitesteket is néznek, ami segíthet az autoimmun betegségek felismerésében. Kiegészítésként ultrahang vagy izotópos vizsgálat is készülhet, ha göböt vagy eltérést találnak. A kezelés attól függ, melyik irányba billen a mérleg. Alulműködésnél hormontablettát kell szedni, túlműködésnél gyógyszer, radiojód terápia vagy műtét is szóba jöhet.
Az életmód rengeteget számít. A stressz csökkentése, a rendszeres mozgás és a kiegyensúlyozott étrend támogatja a hormonrendszert. Érdemes figyelni a jódbevitelre, de a túl sok éppúgy káros lehet, mint a hiánya. Szelénben gazdag ételek fogyasztása szintén segítheti a pajzsmirigy normál működését.
Előfordulhat, hogy bizonyos ételek – például a glutént vagy tejterméket tartalmazók – felerősítik a tüneteket. Érdemes figyelned, mi az, ami esetedben kellemetlen reakciót vált ki, mert mindannyiunk szervezete másképpen reagál a különböző élelmiszerekre.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.