

Gyakorinak nem mondhatók, de így is a daganatos megbetegedések egy százalékát teszik ki a gégerákos esetek világszerte. A betegség akkor gyógyítható jó eséllyel, ha időben felismerik azt, a rákfenéje azonban pont az, hogy a tünetek enyhék, és könnyen összetéveszthetők más kórságok szimptómáival.

A gégerák kialakulásában kiemelt szerepet játszik a dohányzás. A cigarettafüstben található rákkeltő anyagok tartósan károsítják a gége nyálkahártyáját, ami sejtszintű elváltozásokhoz vezethet. Az alkoholfogyasztás önmagában is kockázati tényező, dohányzással együtt azonban a rizikó megsokszorozódik. A gégerákok kialakulásának több mint 80-90 százalékáért ezek tehetőek felelőssé.
A betegség kialakulását elősegítheti a krónikus gégegyulladás, a savas reflux okozta nyálkahártya-irritáció, valamint a poros vagy vegyi anyagokkal szennyezett munkakörnyezet. Egyes esetekben vírusfertőzések (HPV) és genetikai hajlam is szerepet játszhatnak a folyamat elindulásában. Előbbi az esetek több mint harmadában igazolható, mindezen kívül a szociális körülmények és az egészségtelen életmód is nagyban befolyásolja, hogy mekkora eséllyel alakul ki a betegség.
A gégerák jellemzően lassan fejlődik ki, ezért a hosszabb ideig fennálló irritáló hatások különösen veszélyesek. A korai sejtváltozások sokáig nem okoznak súlyos panaszokat, mégis folyamatosan rombolják a szöveteket.
„Amikor a beteg az első tünetek jelentkezésénél orvoshoz fordul, a betegség még gyógyítható, de az esetek többségében már sajnos olyan előrehaladott stádiumban keresik fel a szakorvost, amikor már nem sokat lehet értük tenni” – mondja dr. Baczó Zoltán, hozzátéve, hogy a szakirodalom szerint ugyan gyakoribb a gégerák előfordulása férfiaknál, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemek megoszlása nagyjából megegyező. „A nők már a kezdeti tüneteket komolyabban veszik, így jellemzően korai stádiumban jelentkeznek, ezzel nagyobb esélyt adnak a teljes gyógyulásnak. A férfiak ezzel szemben sajnos az esetek zömében az utolsó stádiumig várnak, hogy szakemberhez forduljanak” – fejti ki a fül-orr-gégész.
A korai stádiumban felfedezett gégeráknál sok esetben a monoterápia – főleg sebészi, de akár sugár, kemoterápia is – csodákra képes. A későbbi szakaszban észlelt eseteknél szükség lehet komolyabb csonkító műtéti beavatkozásra, illetve kiegészítő kezelésre. A késői stádiumban sokszor kombinált kezeléssel próbálkoznak az orvosok, de sajnos a legtöbbször eredménytelenül.
„Akik korai szakaszban jelentkeznek szakorvosnál, komolyan veszik a kezelést, rendszeres kontrollvizsgálatra járnak, szinte 100 százalékban meggyógyulnak, akik azonban elhanyagolják önmagukat, őket a legtöbbször sajnos már nem lehet megmenteni. Ezért is tartom fontosnak dohányosok körében évente legalább egy alkalommal a gégészeti vizsgálatot, a gégerák ugyanis egy agresszíven viselkedő daganatos betegség, kezelés nélkül egyértelműen halálos” – figyelmeztet dr. Baczó Zoltán fül-orr-gégész, aki hetente találkozik 1-2 újonnan felfedezett gégerákos esettel. Mint mondja, megelőzés szempontjából a dohányzás elhagyása a legfontosabb lépés. Az alkoholfogyasztás mérséklése, a reflux kezelése, és a már szintén említett rendszeres fül-orr-gégészeti ellenőrzés csökkentheti a kockázatot. A korai felismerés kulcsa az, hogy a tartós rekedtséget és torokpanaszokat ne bagatellizáljuk el.
Nem vitatható, hogy igenis komolyan kell venni.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.