
Többnyire ártalmatlan jelenségről van szó, és néhány életmódbeli változtatással sokszor megelőzhető a reggeli szédülés. Előfordul azonban, hogy nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot. Összegyűjtöttünk néhány gyakori okot, amely a szédülés hátterében állhat.
Ha előző este kevés vizet ittál, vagy túl sok alkoholt fogyasztottál, jó eséllyel szomjasan és szédölögve ébredsz. Ennek oka, hogy a dehidratáció a fejfájás és fáradtság mellett bizonytalan egyensúlyt is okozhat. A túl meleg hálószoba, a túl sok kávé, a vízhajtó gyógyszerek, vagy akár a hányással-hasmenéssel járó betegségek is könnyen kiszáradáshoz vezethetnek.
Érdemes figyelni az alábbi jelekre is:
Ha ezeket tapasztalod, a tested szó szerint szomjazik.
Ismerős az érzés, amikor felugrasz az ágyból, és hirtelen elhomályosul minden? Ez az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, vagyis a hirtelen vérnyomásesés. Ilyenkor a vér nem tud elég gyorsan eljutni az agyba, a következmény pedig szédülés vagy akár ájulás. Ez gyakran előfordul hosszabb fekvés után, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, de például Parkinson-kór vagy Addison-kór tünete is lehet. A lassabb felkelés, illetve kompressziós harisnya viselése segíthet.
A reggeli szédülés hátterében sokszor a túl alacsony vércukorszint áll. Ez leginkább cukorbetegeknél gyakori, főleg ha túl sok inzulint adtak be, vagy kihagytak egy étkezést. Rajtuk kívül ugyanakkor előfordulhat olyanoknál is, akik előző este nem ettek rendesen, vagy sok alkoholt fogyasztottak. Ilyen esetben reggelre könnyen leeshet a vércukorszint. A tünetek között említhetjük még a remegést, izzadást, homályos látást, koncentrációs nehézségeket. Ilyenkor egy könnyű reggeli sokat segíthet, de ha a probléma gyakran előfordul, orvosi vizsgálat is szükséges.
Az egyensúlyérzékünket a belső fül aprócska, de nagyon fontos részei szabályozzák. Ha ezek begyulladnak – például egy vírusfertőzés miatt –, jelentkezhet bizonytalanságérzés, szédülés, sőt hányinger is. Az úgynevezett labyrinthitis gyakran egy megfázás vagy influenza után jelentkezik. A pihenés és a bőséges folyadékfogyasztás sokat segíthet, de súlyosabb esetekben gyógyszerre vagy antibiotikumra lehet szükség.
Nem is gondolnánk, mennyi gyógyszer okozhat szédülést. Vízhajtók, fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok vagy éppen antibiotikumok – a lista hosszú. Ha úgy érzed, a tünet összefügghet az aktuális gyógyszereddel, beszélj az orvosoddal. Gyakran már egy apró módosítás is megoldást jelenthet.
Az éjszakai légzéskimaradások rontják a vér oxigénellátását, ami reggelre szédüléshez, fejfájáshoz, napközbeni fáradtsághoz vezethet. A betegség hosszú távon komoly szív- és anyagcsere-problémákat is okozhat, így mindenképp kivizsgálást igényel. A kezelés az életmódbeli változtatástól speciális légzőkészülék használatáig terjedhet.
A legegyszerűbb lépések sokszor a leghatásosabbak:
Figyelj a rendszeres, kiegyensúlyozott étkezésre, mozogj eleget, és próbáld csökkenteni a stresszt. Ha reggelente gyakran forog veled a világ, és a tünet nem múlik, mindenképp fordulj orvoshoz. Különösen akkor, ha erős fejfájással, mellkasi fájdalommal vagy gyors szívveréssel társul. Ezeket a tüneteket sosem szabad félvállról venni.
(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.