A hosszú ideje fennálló cukorbetegségnek számos súlyos szövődménye alakulhat ki. Legismertebbek a látásproblémák, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések, vesebetegség. Sajnos más, gyakori szövődményekről, mint például az idegkárosodás, azaz neuropátia, keveset hallunk, pedig a cukorbetegek felét érinti ez a betegség is.
A diabéteszes neuropátia a magas vércukorszint miatt alakul ki: a túlzott mennyiségben jelenlévő cukor ugyanis károsítja a finom idegrostokat és azokat az ereket, melyek az idegeket táplálják. Emiatt a károsodás miatt ezek az idegek idővel elveszítik az agyba és az agyból történő jeltovábbító képességüket.
Ha az idegsejtek (neuronok) sérülnek vagy tönkremennek, neuropátia jelentkezik. A sérülés érinthet egy vagy egyfajta ideget, illetve azok kombinációját is. Ha egyfajta ideget érint, mononeuropátiáról beszélünk, ha többféle ideget, akkor polineuropátiáról.
A neuropátia kialakulásának kockázata annál nagyobb, minél hosszabb ideig marad kezeletlen a cukorbetegség. A jelentősebb idegproblémák jellemzően a cukorbetegség diagnózisát követő első 10 évben jelentkeznek.
A különböző típusú idegkárosodások különböző tüneteket okoznak, a lábak fájdalmától és zsibbadásától kezdve a belső szervek, például a szív és a húgyhólyag funkcióival kapcsolatos problémákig. Vannak, akik csupán enyhe tüneteket tapasztalnak, de mások számára a diabéteszes neuropátia meglehetősen fájdalmas, a mindennapi életet befolyásoló tényező lehet.
A neuropátiának különböző típusai vannak:
A vegetatív idegrendszer szabályozza a vérnyomást, a szívfrekvenciát, az izzadást, a húgyhólyag -, a gyomor -, a belek -, a nemi szervek - és a szem működését. A cukorbetegség ezen területek bármelyikén károsíthatja az idegeket, ami a következő tüneteket okozhatja:
A szív idegrendszeri károsodása:
A szív idegrendszeri károsodásáról akkor beszélünk, amikor a szívverést lassító, illetve gyorsító idegek működésének egyensúlya megbomlik.
Egyik fajtája a lassító idegek alulműködése, ami relatív gyorsítóideg-túlsúlyt okoz. Ilyenkor az éjszakai nyugalmi állapotban is gyorsabb a szívműködés. Ez a gyorsult szívműködés megterhelő szívünknek, csökkenti a nagyerek rugalmasságát és felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Az autonóm neuropátiában gyakrabban fordul elő magas vérnyomás, szívelégtelenség, koszorúér-betegség és „néma” (fájdalom nélküli) szívinfarktus.
Amikor a gyorsító idegek működnek alul, elmaradhat a felállás utáni érösszehúzódás a belső szerveinkben és az alsó végtagokban. Ennek következtében a nehézségi erő miatt a lábainkba zúduló vér csökkenti a felső testfél és az agy vérellátását. Súlyosabb esetben a hirtelen felállást követő vérnyomáscsökkenést szédülés, kábultság, gyengeség vagy látászavar kísérheti és átmeneti eszméletvesztés is előfordulhat.
A neuropátia esetében is elmondható, hogy a legjobb gyógyítás a prevenció, amit a megfelelő életmóddal érhetünk el. Ha már kialakult a diabéteszes neuropátia, a kezelés célja a további idegkárosodás megelőzése vagy késleltetése, valamint a tünetek csökkentése. Ennek a legjobb módja a vércukorszint szoros kontrollja, ami a vércukorszint gyakoribb mérését jelenti (akár naponta négyszer vagy még többször). A megfelelő étrend beállítása és a rendszeres testmozgás is elengedhetetlen építőköve a kezelésnek, mely nagyszerűen egészíti ki a gyógyszeres terápiát.
Ha ügyelnek életmódjukra és táplálkozásukra, valamint rendszeresen konzultálnak orvosukkal a betegségükkel kapcsolatos tapasztalataikról, a cukorbetegek nagyban hozzájárulhatnak betegségük kezeléséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.