Nem csak újszülötteknél alakulhat ki sárgaság, bár náluk viszonylag gyakori és jól kezelhető a jelenség. Azonban ha felnőttként szembesülünk a besárgult szemfehérjével és bőrrel, mindenképpen orvoshoz kell fordulnunk.
A sárgaság akkor alakul ki, amikor túl sok a sárgás színű epefesték, vagyis a bilirubin a vérben. A bilirubin alapvetően a vörösvérsejtekben található, és amikor ezek a sejtek lebomlanak, a máj kiszűri a bilirubint a véráramból, vízoldékonnyá alakítja, és az epébe juttatja. Az epevezetéken keresztül a nyombélbe jut, majd nagyobb részben a széklettel kiürül, kisebb részben pedig a bélből visszaszívódik. Ha a rendszer valahol meghibásodik, a bilirubin felhalmozódik és sárgásra színezi a bőrt, a nyálkahártyákat és a szemfehérjét.
Az úgynevezett sárgaságnak 3 típusa ismert: a máj előtti fázis, a máj eredetű és a máj utáni fázis.
Ezek a fázisok a sárgaság okának helye szerint különülnek el. A máj előtti fázisban nem magában a májban található a probléma, hanem valamilyen ok miatt (ami vizsgálandó!) erőteljesebb a vörösvérsejt pusztulás, ez emeli meg a bilirubin szintet. A máj eredetű sárgaság értelemszerűen a májból ered, elsősorban a hepatitisz, a májgyulladás okozhat sárgaságot. A máj utáni típus az úgynevezett elzáródásos icterus, ami az epefeldolgozás valamilyen zavarára utal. Legismertebb formája a Gilbert-kór, ami egy kezelést nem igénylő állapot.
Hepatitisz
Leggyakrabban a vírusos májgyulladás miatt alakul ki sárgaság, akut vagy krónikus formában. A víruson kívül drogok és autoimmun betegségek is okozhatnak hepatitiszt, amely mindenképpen kezelendő.
Alkoholos májbetegség
8-10 év alkoholfüggőség már komolyan károsítja a májat, kialakulhat májgyulladás és alkoholos májcirrózis is – tünetként pedig a sárgaság.
Elzáródott epevezeték
Epekő, daganat és egyes májbetegségek is blokkolhatják az epevezetéket, amelyeken keresztül az epe az epehólyagból és a májból a vékonybélbe jut. A probléma jellegzetes tünete a sárgaság.
Bizonyos gyógyszerek
Egyes fájdalomcsillapítók, fogamzásgátlók, szteroidok, penicillin okozhatnak mellékhatásként májproblémákat, amelyek sárgasággal járhatnak.
„A látható színeltérésen túl laborvizsgálatokkal tudjuk igazolni az emelkedett bilirubin szintet” – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A következő lépés, hogy kiderítsük, mi okozza ezt a tünetet, ehhez pedig többféle vizsgálatot lehet elvégezni, például hasi ultrahangot, máj szerkezeti vizsgálatot, illetve súlyosabb esetekben akár biopsziát is. Ezután megkezdődhet a szükséges kezelés. Fontos tudni, hogy nem önmagában a sárgaságot kell kezelni, hiszen az csak egy tünet, ami az alapbetegség kezelésével önmagától rendeződik. Az alapbetegség rendezése pedig minden esetben betegség-függő, lehet például gyógyszeres, életmódváltásra épülő, igényelhet gyógyszerváltást vagy egyszerűen csak nyomonkövetést, súlyos májbetegség esetén esetleg műtétet, májátültetést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.