A demencia önmagában nem egy betegség, hanem olyan tünetegyüttes, aminek hátterében több különböző betegség állhat: leggyakrabban Alzheimer-kór. 65 éven felüliek körében gyakoribb és habár még nincs gyógymódunk rá, a korai felismerés rengeteget segíthet a demenciával élők állapotának fenntartásában és életminőségük javításában.
A szakértők szerint a demencia különböző típusai eltérő módon hatnak az emberekre és a tünetek mindenkinél egyéni módon mutatkozhatnak meg. Habár a legtöbben a feledékenységet és az emlékezeti problémákat figyelik, ezek mindössze a betegség leggyakoribb tüneteit jelentik. A demenciának a memória nehézségein kívül számos más, kevésbé közismert jele lehet. A tanulási és intellektuális képességzavarok esetében például az emlékezeti folyamatok gyengülése nem is megfelelő iránymutató, ezért ezekben az esetekben is más tünetekre kell fókuszálni.
A hangulat és a magatartás megváltozása a legkorábbi jelek közé tartozik. A frontotemporális eredetű demenciákban pedig egyenesen ez az egyik legfontosabb tünete a betegségnek.
A gondolkodási folyamatok megváltozásáról árulkodik az érvelés nehézsége: ilyenkor a beteg megértése nem károsodik, ám a problémamegoldó készségeiben hanyatlást észlelhetünk.
A figyelem és összpontosítás terén mutatkozó problémák is árulkodóak lehetnek. Ha tehát magunkon vagy szerettünkön azt tapasztaljuk, hogy nehezen tudunk követni egy beszélgetést, az sok egyéb zavar mellett a szellemi folyamatok romlására is utalhat.
Hanyatlik demenciában a kommunikáció is: először csak egy-egy szót felejt el a beteg , ám a végső stádiumokban a beszédképesség teljes elvesztése is előfordul.
A térben és időben történő tájékozódás szintén gyakran sérül. A demenciával élő beteg nem tudja megmondani, milyen napot vagy hónapot, évet írunk, illetve nehezen tájékozódik környezetében, akár otthon is eltéved.
A betegséggel való együttélés és a változásokhoz való alkalmazkodás igen gyakran okoz frusztrációt, zavarodottságot és szorongást a demenciában érintett személyeknek - mindez pedig gyakran további viselkedésváltozásokhoz vezethet.
Amennyiben saját magunkon észleljük a demencia jeleit, mindenképp forduljunk háziorvosunkhoz az állapotunk kivizsgálása érdekében. Ha egy szerettünknél gyanítunk szellemi hanyatlást, javasoljuk neki is, hogy orvoshoz forduljon; esetleg felajánlhatjuk, hogy elkísérjük a vizitre.
A demencia korai felismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a beteg és környezete is lehetőséget kapjon arra, hogy mielőbb felkészülhessenek az előttük álló útra és megtervezhessék a jövőt. Az egészségügyi és szociális szektorral való együttműködés, valamint a családi és baráti támogatás együttesen tud csak hozzájárulni ahhoz, hogy a demenciával való együttélés kiegyensúlyozott és lehetőleg aktív, boldog életvitelt tegyen lehetővé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.