Döntsük el, mi okozza a szédülést!

A szédülés gyakori tünet, sokszor mégis nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, esetleg szemészt, vagy pszichológust keressünk fel panaszainkkal. A következőkben a szédülés három típusát, a hirtelen, sok esetben ijesztő tünetekkel jelentkező, belső fül eredetű szédüléseket mutatjuk be dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével.

Szédülések okai

Szédülő beteg vizsgálata során először el kell dönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely más betegség áll-e a panaszok hátterében. Utóbbi esetben ugyanis kiváltó okként többek közt felmerülhet a szorongásos tünetegyüttes, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is - magyarázza dr. Fülöp Györgyi. Ilyen esetekben komplex kivizsgálásra van szükség. A fül-orr-gégészeti kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben önálló tünetként jelentkeznek és gyakran hirtelen, sokszor a beteg számára nem megmagyarázható okból. „Bár a panaszok teljes körű kivizsgálása igen hosszadalmas procedúra, van azonban néhány, szinte bárhol könnyen elvégezhető vizsgálat, jellegzetes tünet, melyek segítségével rövid idő alatt közelebb kerülhetünk a szédülés valódi okához.”

A belső fül eredetű szédülések tünetei

A fül-orr-gégészeti vizsgálat során, néhány kérdés alapján már levonhatóak következtetések a szédülés típusára vonatkozóan. Vizsgálat előtt a következőket érdemes megfigyelni és feljegyezni: Hol, milyen testhelyzetben jelentkezett a szédülés? Mennyi ideig vannak jelen a heves tünetek? Van-e tünetmentes időszak? Mitől fokozódnak a tünetek? Milyen egyéb tünetek jelentkeztek?

Vesztibuláris neuritisz

Az „egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása”

• órák alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenség, hányás kísérheti, a tünetek a fej mozgására fokozódnak.
• hátterében gyakran a VIII. agyideg vírusos fertőzése, vagy vérellátási zavara áll
• lefolyás: 1 nap után mérséklődnek a tünetek, ált. egy hét alatt megszűnnek,de hetekig-hónapokig visszamarad még enyhébb szédülés.

Meniere betegség

• rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemzően halláscsökkenés és fülzúgás kíséri
• roham tartama: max. 2-3 óra, a beteg ilyenkor általában mozdulatlanul fekszik, hányás kísérheti
• kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel
• a roham időszakában a mély hangoknál átmenetileg halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romlik a hallás
• a roham lezajlása után napokig fáradt a beteg.

Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)

• gyakori kórkép, mégis sokszor nehezen ismerik fel
• az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák
• igen rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamok
• a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki. (ágyban felülés, megfordulás)

A beteg érdekében jussunk mielőbb diagnózishoz!

"Heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlan fellépte nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, a gyors diagnózis felállítása e teher elviselésében nyújt segítséget" – hangsúlyozza dr. Fülöp Györgyi. - "Ezért fontos, hogy gyorsan eljussunk a szédülés okának a meghatározásához. Ezt követően – a szédülés típusától függően – meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerek adását, tornagyakorlatok betanítását és nem utolsó sorban a beteg megnyugtatását betegsége mibenlétéről, annak lefolyásáról."