A szív-érrendszeri betegségek képezik világszerte a vezető halálokokat. A lakosság halálozásának több, mint 50% -ért felelősek. A szív, az agy és a perifériás érrendszer betegségei egy közös okra vezethetők vissza.

Ez az ok az atherosclerosis, magyarul érelmeszesedés. Ma ezeket a kórképeket egységesen, globális szemlélettel kezeljük. Nagy vizsgálatok bizonyították, hogy az atherosclerosis befolyásolható betegség. A prevenció a legfontosabb, amelyhez a rizikó faktorok befolyásolása és a szubklinikus betegség korai felismerése és kezelése társul.

Hazánkban a szív-érrendszeri betegségek mint ?Morbus Hungaricus? jelennek meg a többi országgal történő összehasonlításban az elkeserítően rossz statisztikai adatok miatt. Az ESC definíciója szerint a nagy szív-érrendszeri kockázat küszöbértéke az 5%-os szív-érrendszeri halálozás 10 év alatt: ez évi 5 ? ?et jelent. Az Európai Kardiológus Társaság (ESC) felmérésében Magyarországról évi 6-7? szerepel, a KSH adataiból pedig 5,5? számítható a 2002-es évre. Mindkét adat meghaladja tehát a küszöbértéket. Miután ez az adat Magyarország teljes lakosságára vonatkozik, a kockázati szint a szív-érrendszeri halálozásnak ténylegesen kitett, >45-50 éves korosztály körében jóval magasabb.

A WHO legújabb felmérése szerint a szív-érrendszeri halálozás vonatkozásában a férfiak és a nők esetében is a negyedik helyet foglaljuk el Oroszország, Bulgária és Románia mögött. Az összes halálozás vonatkozásában a magyar férfiak a második helyen állnak.
5411 A standardizált halálozási arány százezer lakosra számítva duplája Magyarországon, mint az Európai Unióban (férfiaknál 650 vs 300, nőknél 400 vs 200). A 2000 ? es OECD jelentés szerint - ami 1988 ?as adatokat dolgozott fel ? 29 ország közül a 40 éves korú emberek várható élettartama Magyarországon a legalacsonyabb, pár évvel a csehek és a lengyelek is megelőznek minket.

A The Economist 1998 decemberi számában ?Európa legegészségesebb országai? rangsorában 27 ország között hazánk a 24. helyen állt. Csehország 13., Szlovákia 14. Szlovénia 7. és Lengyelország a 20. helyet foglalta el. A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás relatív kockázata, ha az EU átlagot egynek vesszük hazánkban 1970 ? ben a férfiak esetében 1.27, a nőknél 1.51 volt. Ez az arány 1995 ?re a férfiaknál 3.04-re, a nőknél 3.15-re nőtt. 1996-ben a férfiaknál kis csökkenés (2.98) mutatkozott. A koszorúér betegségek okozta korai halálozás relatív kockázata hasonlóan alakult, 1970 ? hez képest közel háromszorosára nőtt az EU ?hoz viszonyítva.

A nőknél a növekedés még kifejezettebb volt. A 35 - 44 éves korosztály akut szívizom infarctus okozta halálozásának relatív kockázata a francia halálozást 1 ? nek véve hazánkban a nők esetében 11 ?szeres, a férfiaknál 5 ?szőrös volt 1993-ban. A számok azt jelentik, hogy egy 45 éves magyar férfi várhatóan 8.5 évvel rövidebb ideig él, mint svájci kortársa. Egy 45 éves magyar férfi relatív kockázata korai hypertoniás és cerebrovaszkuláris halálra 9.28 ?szor nagyobb, mint svájci kortársáé.

Ezt a rendkívül kedvezőtlen helyzetet lehetséges eredményesen befolyásolni, hiszen az USA-ban pl. 50 év alatt a felére csökkentették a koszorúérhalálozás éves gyakoriságát. 5412 Az utóbbi 10 évben hazánkban is a kedvező változások alig észrevehető jelei kezdtek mutatkozni. A KSH 2003 ? as adatai szerint a keringési rendszer betegségei okozta halálozás 100 ezer lakosra számítva 8% - kal csökkent 1999 óta. Ezek a kismértékű, de biztató változások elsősorban a magasabb szintű kardiológiai ellátásnak köszönhetőek, de nem hanyagolható el a betegek és az orvosok nagyobb figyelme sem, ami a még egészségesnek mondott egyének rizikóstátusz felmérésére, a rizikó faktorok befolyásolására és a korábban megkezdett kezelésre irányultak.

Az intervencionális kardiológia az elmúlt 5 évben jelentős eredményeket produkált. 2003 ?ban a koronária intervenciót illetően (koszorúér katéteres úton történő tágítása) elértük az európai átlagot, több mint 1000 beavatkozás történt 1 millió lakosra vonatkoztatva. A szívsebészet viszont nem tudta növelni a szívműtétek számát, stagnálás tapasztalható. A három nagy rizikó faktor - hypertonia, dohányzás és hypercholesterinaemia ? befolyásolásában a hypertonia kezelés területén értük el a legnagyobb eredményeket, de lipidcsökkentő kezelést is nagyobb számban végzünk az utóbbi években.

Az új európai prevenciós ajánlás meghatározta az orvosi prioritásokat, azt a célpopulációt, akiknél a megelőzést nagy hangsúllyal kell végezni.

Az elmúlt évben, az európai társaságok nyomán Magyarországon is létrehoztuk a szív-érrendszeri betegségek prevenciójának gyakorlati útmutatóját.

Uniós szívügyeink