Bőrszínünk árnyalata genetikailag kódolt, és ennek megfelelően a környezet káros hatásai elleni védekezőképességünk is eleve meghatározott.

A bőr színe egyénenként és testtájékonként változik. A normális bőr pigmentációja a fehér egyén elefántcsontszínétől és a rózsaszín különböző árnyalataitól a világos- és sötétbarnán keresztül a zöldes feketéig terjed. A bőr színének megállapítása a napnak ki nem tett tájakon, például a tenyéren vagy talpon történik. Színtől függetlenül, az egészséges bőr elváltozásoktól mentes, legfeljebb szeplőket vagy időskori foltokat tartalmaz.

A bőr elváltozásai

Nem is gondolnánk, mennyi káros hatásnak van bőrünk kitéve nap, mint nap. Amint kitesszük lábunkat a lakásból, már el is kezdtek bombázni bennünket a káros UV-sugarak, a szmog szemcsék, a levegőben terjengő bacilusok, hogy a kipufogó gázokat ne is említsem. Valójában azonban nem is szükséges a külvilággal érintkeznünk, már otthonunkban is bombariadót lehet fújni abban az esetben, ha nem fogyasztunk elég folyadékot, órákat töltünk a monitor előtt, és tisztálkodó szerek valamint kozmetikai készítmények tömkelegével kenegetjük a bőrünket. Némi önvizsgálattal azonban, magunk is megállapíthatjuk, hogy vajon a ?jó bőr? kategóriához tartozunk-e. A bőr nedvessége felvilágosítást adhat a szervezet vízegyensúlyának állapotáról és a hőháztartásról. Maga a nedvesség a bőrfelszín vizességéből és zsírosságából adódik össze, amely fizikai erőkifejtés után erősödik főként a bőrredőkben. A normális bőr ugyanakkor száraz tapintatú és sima felületű. Bőrünk hőmérséklete is sok mindent elárul rólunk. A bőr hőmérséklete ugyanis az irhán átáramló vér mennyiségétől függ. Így az egyes bőrrészek körülírt pírja többnyire helyi melegséggel jár, ami gyulladásra utalhat. A bőr hűvös volta ellenben a vérkeringés csökkenését jelzi. A bőrhőmérsékletet legjobban a kézhátunk odaérintésével tudjuk megbecsülni.

Bőrünk tapintatát a bőrfelszínés az alatta lévőszövet felépítése adja meg.
Az ujjbegyünkkel végig simítva állapítjuk meg, hogy sima-e a bőr vagy durva felszínű, vastag-e vagy vékony, feszes-e vagy puha. Ne feledjük, hogy a bőr tapintata testtájanként változik. A tenyér és a talp bőre például keményebb, vastagabb, az idős bőr cserzett, ráncos benyomást kelt. 3501
A mélyebb rétegek határozottabb tapintásakor a nyomásérzékenységet, valamint a körülírt vizenyők jelenlétét deríthetjük ki. Ezzel a módszerrel a rettegett, főként a combon és fenéken jelentkező narancsbőrt (cellulit) is könnyen felfedezhetjük. A rémisztő gödröcskéktől a 20 és 35 év közötti nők legalább hetven százaléka szenved. A probléma valójában a bőr meglazult kötőszöveti részében megduzzadt és az itt lerakódott méreganyagoktól begyulladt zsírsejtek halmaza. Hátterében a nyirokrendszer elégtelen működése áll. Narancsbőre mindenkinek lehet, kialakulása nem függ a testalkattól. Természetesen, vannak okok, melyek különösen hajlamosítanak a cellulit kialakulására. Ilyen többek között: az öröklött hajlam, a túlsúly, a hormonális változások, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás, és a kevés folyadékfogyasztás.

A bőr normálisan fennállófeszes rugalmassága az életkor előrehaladtával csökken. Önmagunk vizsgálatakor ujjhegyünkkel csippentsük fel kézhátunk bőrét majd engedjük el. Normális esetben a redő azonnal visszaugrik eredeti helyzetébe, kóros esetben a redő lassan simul el. Ez kiszáradásra, a szervezet szöveteinek extrém mértékű vízvesztésére utal.

Bőrünk vérátáramlása szabja meg a színt és a felületes erek láthatóságát. A kor előrehaladtával viszont a hajszálerek egyre törékenyebbé válnak. A tartós nyomásnak kitett felületeken bőrpír vagy sápadtság jelenik meg. Az apró tűszúrásnyi piros vagy vörös foltok, bevérzések alvadási zavarra, gyógyszer mellékhatásra vagy májbetegségre utalhatnak.

Szintén tapintással érzékelhetjük az ödémás testrészeket. A vizenyő, azaz a bőr víztartalmának fokozódása közvetlen külső sérüléstől, vagy a vénás elfolyás akadályozottságától keletkezhet. Az ödémás bőr feszes és fénylő, ha ujjunkkal benyomjuk felületét, a bemélyedés megmarad.

A bőr szabad szemmel észrevehetőelváltozásait könnyen észrevehetjük. 3502 Minden elváltozáson az elhelyezkedést, a méretet, a színt és a jelleget, a csoportosulást, valamint a megoszlást vizsgáljuk. Az 1 cm-nél kisebb lapos, nem kiemelkedő, a környezetétől színében elütő folt például szeplő, vagy pici bevérzés lehet. A bőr szintjéből kiemelkedő, körülírt, jól tapintható, 5 mm-nél kisebb átmérőjű elváltozás a kiemelkedő anyajegy. A szemölcs ellenben akár 20 mm átmérőjű is lehet, tömörebb, mélyebb és keményebb, mint az anyajegy. Ha azonban az anyajegy aszimmetrikus formájú, szabálytalan, elmosódott, kettőnél többféle színe van, vagy nagyobb az átmérője, mint a ceruza tompa részének, azonnal keressük fel a bőrgyógyászt.

Nagy valószínűséggel csalánkiütésünk lehet, ha szabálytalan alakú, kiemelkedő, felületes ödémát veszünk észre bőrünkön. Ha mindez 5 mm-nél kisebb átmerővel rendelkezik, és folyadékot tartalmaz, az herpeszre vagy bárányhimlőre utalhat. A herpeszre hasonlít, ugyanakkor genny tölti ki az aknét vagy a Staphilococcus okozta bőrfertőzést.

Szeplő, anyajegy, szemölcs, májfolt, a bőrrák különböző fajtái--a bőrelváltozások ezerfélék lehetnek. Figyeljük tehát testünk minden rezdülését, és mindenfajta változását, legyen az akármilyen kicsi (kisebb, mint a ceruzafej). Havi tíz perc önvizsgálat zuhanyozás előtt életet menthet. Ha bármi "gyanúsat? észlelünk a bőrünkön, haladéktalanul keressünk fel a szakorvost!

Azt hiszed, jó bőr vagy?