Pánik félelem ütötte fel a fejét szerte a világon. A halálozások száma nem tisztázott, ingáznak a statisztikai adatok. Hogyan védhetjük ki a H1N1 vírust?

Nyugalmi állapotban percenkénti tizenhat lélegzetvételünkkel, nyolc liter levegőt áramoltatunk ki és be a tüdőnkbe. Képzeljük csak el, hogy ez a folyamat egy cseppfertőzéssel terjedő betegség esetében mihez vezethet?

A H1N1 vírus rohamos sebességgel jutott el hazánkba annak ellenére, hogy egy óceán és egy kontinens választott el minket kiindulási helyétől. ?Sikere? abban rejlik, hogy a fertőzött betegek beszéd, köhögés, tüsszentés és bizonyos esetekben orrfújás útján a levegőbe bocsátják mikroszkopikus méretű kórokozóikat.

810 Azok türelmesen várják, hogy belélegezzük őket és ezáltal nyálkahártyánkon megtapadva, elkezdhessék szervezetünk leépítését. Mindennapi életünk viszonylatában ez annyit jelent, hogy bárhol, ahol rajtunk kívül mások is tartózkodnak, ki vagyunk téve a veszélynek. Mert nem csak az életünkhöz szükséges oxigént, hanem a betegségekért felelős vírusokat is bejuttatjuk a szervezetünkbe.

1918 és 1920 között a H1N1 influenza vírus egyik különleges törzse éppen ilyen úton végzett közel százmillió emberrel világszerte. Azonban nem kell egyből bezárkóznunk és ezzel együtt minden szociális érintkezéstől ódzkodnunk! Ha megértjük, hogyan terjed, könnyebb a védekezés vagy megelőzés.

A veszélyeztetettek aránya minden korosztályban megtalálható. Leginkább a két évnél fiatalabb gyermekek és a várandós kismamák az érintettek, és az ő esetükben a legmagasabb a halálozási arány is. A fiatal felnőttek körében gyakrabban diagnosztizálták a tüneteket, de újabban az a hír is szárnyra kelt, hogy a túlsúllyal küzdők is fokozott óvatossággal kell, hogy kezeljék a betegséget.

Annak ellenére, hogy a statisztikák alapján a negyven év felettiek táborában mindössze 15% a fertőzöttek aránya, az elővigyázatosságra sarkalló felhívások arról szólnak, hogy a krónikus betegek, a szervi problémákkal küzdők, valamint az idősek is veszélyben vannak, különösen akkor, ha szervezetük le van gyengülve.

Valóban, kortól és nemtől függetlenül mindenki könnyedén elkaphatja és ugyanilyen lendülettel tovább is adhatja a H1N1 vírust. Fertőzőek vagyunk a tüneteinket megelőző naptól kezdve, hét napig. Ez idő igazi pokol lehet számunkra, hirtelen megjelenő magas láz, fejfájás, orrdugulás, torokfájás, köhögés, izomfájdalom, hasmenés, hányinger, hányás és az ezekből adódó rossz közérzet és levertség jellemez bennünket.

811 Maga a betegség gyors lefutású és vírusos fertőzés lévén, nem érdemes antibiotikummal kezelni. Mindössze annyit tehetünk, hogy tünetileg megpróbáljuk enyhíteni, amennyire csak lehet, illetve sokkal inkább figyelembe vesszük a higiéniás követelményeket, úgyis, mint gyakrabban történő kézmosás, környezetünk fertőtlenítése. Talán a legjobban bevált módszer, ha már elkaptuk a kórt, az ősidők óta alkalmazott karantén.

Ne feledjük, hogy a tünetek megjelenésének legelső napjától hét teljes napig fertőzőek vagyunk. Saját magunk és a környezetünkben élő emberek érdeke, hogy ilyenkor kerüljük a társas érintkezést, ezzel bizonyos fokig visszaszorítható a fertőzöttek aránya.

Kik a veszélyeztetettek?